Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

EGYESÜLETEK SZEGEDEN ÉS KÖRNYÉKÉN

SZEGEDI MUNKÁSSÁG HTVATÁSSZERVEZETE IRATAI X. 2. 1939; 1944 A világgazdasági válság hatására német illetve olasz mintára a szervezett szakszervezeti mozgalom visszaszorítása érdekében hozták létre 1935-ben a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetét. Az államilag felállított érdekegyeztető funkciót betöltő szervezet a munkáltatók és a munkavállalók közötti — elsősorban bérjellegű — konfliktusok feloldását kívánta elérni. A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete keretében helyi szervezetek is alakultak. A Szegedi Munkásság Hivatásszervezete a pecsét tanúsága szerint 1939-ben alakult meg. A szegedi szervezet feladata is a munkavállalók és munkáltatók közötti tárgyalások és érdekegyeztetések lebonyolítása volt, azaz gyakorlatilag államilag támogatott szakszervezeti funkciót töltött be. A szegedi szervezetnek „Ipar-kereskedelem" és „Agrártagozata" működött. A szegedi szervezet iratai közül csak a betonipari munkások béremelési kérelme, illetve 1944-ből két pénztárkönyv maradt fenn. Terjedelem: 1 csomó, 2 kötet 0,03 fm 1. cs. Iratok (töredék) 1939 2-3. k. Pénztárkönyv 1944 MAGYAR ÉLET PÁRTJA (MÉP) CSANÁD-ARAD-TORONTÁL K.E.E. VÁRMEGYEI SZERVEZETÉNEK ELNÖKI IRATAI X. 3. 1939-1944 1939 januárjában (1939. január 6.) Imrédy Béla híres, Vigadóban megtartott, beszédében meghirdette a Magyar Elet Mozgalmat, amely gyakorlatilag a kormánypárt programját fogalmazta meg. A kormánypárt 1939. március 7-én felvette a Magyar Élet Pártja (MÉP) nevet. 1939 márciusában megkezdődött az „új" párt helyi szervezeteinek a kiépítése. A helyi szervező feladatokat az államigazgatásban tevékenyen résztvevő személyekre bízták, így nem volt ritka, hogy a pártszervezés, tagtoborzás hatalmi szóval történt. A Magyar Élet Pártja önmeghatározása szerint „a Szegedről kiindult keresztény nemzeti irány politikai tábora" volt. A párt már a megalakulásáig