Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. I. A Szegedi Törvényszék büntetőpereinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 12. (Szeged,2002)

BEVEZETÉS

d) a csalásnak a Btk. 380. és 381. §-a 3. pontja alá eső büntette esetében e) ezen bűncselekményekben előforduló bűnpártolási esetekben. A többi bűncselekmény esetében a törvény fenntartotta az esküdtbíráskodást. A Szegedi Törvényszék bűnvádi eljárási tevékenységét alapvetően meghatározta az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről rendelkező 1921. évi III. tc, amely az állami és társadalmi rend felforgatására, vagy megsemmisítésére irányuló bűntetteket és vétségeket, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntetteket és vétségeket taglalta. A törvény ugyanis erre az esetekre illetékes bíróságként az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékeket hatalmazta fel, ezért a Szegedi Törvényszék anyagában fellelhetőek a gyulai törvényszék illetőségébe tartozó területek ilyen fajta perei is. A második világháború eseményei következtében megnőtt a Szegedi Törvényszék feladatköre is, ugyanis a Délvidék visszacsatolása után a Magyar Királyi Minisztérium 1941. évi 5470. M. E. számú rendelete Szegedi ítélőtábla illetékességi területére három új törvényszéket szervezett, a szabadkait, az újvidékit és a zomborit, ezért az 1921. évi III. tc-ben meghatározott bűntettekben ezen három új törvényszék területéről is Szegedre kerültek az államellenes ügyek. 1945-ben ismét jelentős változások történtek a Szegedi Törvényszék büntetőperes tevékenységében. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. számú rendeletével a felállítandó népbíróságokra bízta a háborús és népellenes, valamint más politikai peres eljárások lebonyolítását, s a törvényszék ezek után csak köztörvényes és sajtóperes és sajtórendészeti ügyeket tárgyalt. Az 1948 után kialakuló állampárti diktatúra egyes szocialista jellegű bűncselekmények tárgyalását is a törvényszékekre bízta, pl. közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett vagy vétség, 3 éves terv megvalósítását veszélyeztető bűntett eseteit. A törvényszéki hálózatot, így a Szegedi Törvényszéket is a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 9. számú törvényerejű rendelete szűntette meg, amely kimondta, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, a felsőbíróságok, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. Ennek megfelelően a Magyar Királyi Kúria helyett a magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák helyett a felsőbíróságok, a törvényszékek helyett a megyei bíróságok folytatták működésüket. A Szegedi Törvényszék 1949 november végétől már