Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

CSANÁDALBERTI

CSANÁDALBERTI Csanádalberti a megye keleti térségében, Makótól 25 km-re helyezkedik el, sík, alföldi vidéken. A királyi kamara pitvarosi pusztáján 1844-ben létrehozott telepes község. A falut a szomszédos Pitvaros határából hasították ki, ezért Kispitvarosnak, Új pitvarosnak is nevezték. Jelenlegi nevét hivatalosan 1908 óta viseli. Feltételezések szerint (Alberti, Albertháza) nevét Lónyai Albert, aki később Ugocsa vármegye főispánja lett, keresztnevéről kapta. 150 — többségében — tótkomlósi és pitvarosi család alapította 3200 hold bérelt földön. Az újonnan benépesült (ui.: már a középkorban is éltek itt emberek) területre Gömör és Zólyom vármegyékből, valamint Nagylakról is érkeztek telepesek. Minden lakos, aki egy numerus (20 hold) földet bérelt, köteles volt 5 holdon dohányt termelni. A termés felét szabott áron a kamarának kellett eladni, sőt a többi dohányra is elővásárlási joga volt a kincstárnak. Csak 1868-ban kapott felmentést a község a dohánytermesztés alól. Majd az 1873. évi XXII. tc. alapján a telepesek hosszú lejáratú hitelre megváltották földjeiket a kincstártól. 1875-től kezdődően 20-30 éven át apránként fizették ki a vételárat. A község ügyeit az elöljáróság intézte. A bíró, a törvénybíró, a jegyző, az esküdt, a gyám és a községgazda alkotta a községi elöljáróságot. 1850ben építettek községházát, 1873-ban új jegyzői lakást, 1876-ban pedig a megmaradt bérből templomot emeltek. A falu lakosságának többsége szlovák nemzetiségű volt. 1947-ben a szlovákok 75-80%-át a lakosságcsere egyezmény értelmében a csehszlovákiai Diáki és Pered községekbe telepítették ki, Galántáról pedig 150 magyar család települt át. Közigazgatásilag 1872-ig a község felváltva a Nagylaki, Tótkomlósi, illetve a Palotai járáshoz, majd ezt követően a Központi (Makói) járáshoz tartozott 1950-ig. A község lélekszáma 1949-ben 999 fő volt. CSANÁDALBERTI KÖZSÉG IRATAI V. 254. 1899-1950 Csanádalberti község iratanyagából az önkormányzati testület iratai nem kerültek levéltári kezelésbe, így csupán közigazgatási iratokból áll a fond.