Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

PITVAROS

A II. világháború után a községi közigazgatás ügymenetében lényeges változás nem történt annak ellenére, hogy hatásköre 1950-re már erősen leszűkült. 1947-ben Pitvarosról a lakosságcsere következtében 2000 szlovák települt ki a szlovákiai Szenec, Szlatkovicovo, Málé Mace, Réca községekbe és közel 1000 magyar települt a községbe. Zömük Gutáról kisebb részük Vízkelet, Vezekény, Hidaskürt, TaJlós, Negyed, Királyrév, Alsó- és Felsőszele községből jött. Pitvaros 1871-ig a Csanád vármegyei Palotai, 1871-től 1921-ig a Központi (Makói), majd 1921 és 1950 között a Nagylaki járásba tartozott. A lakosság lélekszáma 1949-ben 2162 fő volt. PITVAROS KÖZSÉG IRATAI V. 270. 1832-1950 (-1956) A Feudális kori iratok (a. állag) között helytörténeti szempontból legértékesebb iratanyag: a kamarai összeírások, amelyek a katonai évek szerinti megoszlásban 1832/33-1847/48-as évekből maradtak fenn. Az összeírás a következő adatokat tartalmazza: a lakosság családi viszonyai, jószágai és fundusai (ház, szántó, rét, szőlő, dohány föld, stb.). Szintén fontos adatokat tartalmaznak a jobbágytelkek kimutatása (1840-1841), valamint az elöljárósági ülések jegyzőkönyvei. Az Önkormányzati iratok (b. állag) a képviselő-testületi jegyzőkönyveket tartalmazzák. 1872-től a jegyzőkönyvek hiánytalanul fennmaradtak. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Közigazgatási iratok (c. állag) állag a tanacsülesi jegyzőkönyveket (1910-1943), az iktatott iratokat és azok segédleteit, valamint különböző nyilvántartásokat és pénzügyi számadásokat tartalmaz. Az Adóügyi iratok (d. állag) állag adófőkönyveket, kataszteri birtokíveket, valamint különböző helyi adókkal kapcsolatos kimutatásokat tartalmaz. Kutatása átnézéssel lehetséges. Terjedelme: 38 doboz, 356 kötet, 1 irat, 1 térkép 9,33 fm Raktári elhelyezése: CsML, Makó.