Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

TÖMÖRKÉNY

Különféle nyilvántartások 0,23 fm 1875-1946 1. d. Különféle nyilvántartások 1880-1946 Szegények katasztere 1942 Választói névjegyzékek 1875-1899 1935-1936 Népszámlálási összesítő 1881, 1891 2. cs. Telekkönyvi birtokívek é. n. 3. cs. Nyilvántartás a külföldiekről 1926-1937 4-5. k. Illetőségi bizonyítványok nyilvántartása 1923-1933 1938-1943 6. k. Szabályozási kivetési járulék lajstrom (Körös-Tisza-Maros Társ.) 1929 7-8. k. Húsvizsgálati nyilvántartás 1941-1942 TISZASZIGET L. ÓSZENTIVÁN TÖMÖRKÉNY Tömörkény Csongrádtól 18 km-re, délre, Csanytelek és Pusztaszer között, a Duna-Tisza közi homokhátságon helyezkedik el. Tömörkény az újkőkortól kezdve folyamatosan lakott terület volt. A település neve bolgár-török eredetű, régi magyar személynevekből alakult ki. A tömör (temer) személynévhez két kicsinyítő képző került. így Tömörkény jelentése: vasacska. Első okleveles említésére 1326-ban került sor Temerken alakban (1426: Themerken; 1471: Themerkény; 1548: Tömörken). Hosszú időn át a BorKalán nemzetségből származó Szeri Pósa család a térség legnagyobb birtokosa. A család férfi ágának kihalása után (1471) a több megyére kiterjedő birtokot — benne Tömörkény falut — Mátyás király Guthi Országh Mihály nádornak és Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. Az érintett terület 1502ben Pethő János udvarmester birtokába került, majd az 1520-as években vétel útján Pestyéni Gergely tulajdonába jutott. 1542 végén a török csapatok megszállták Csongrádot és Szegedet, s a Tisza jobb parti oldalán fekvő településekből megszervezték a szegedi szan-