Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

APÁTFALVA

templomuk. A falu birtokosa a kincstár maradt annak ellenére, hogy a Csanádi püspök megpróbálta megszerezni. 1762-ben Apátfalva különvált Csanádtól. Ebből a korból ismeretes a falu legrégebbi önálló pecsétje is („Sigillum Communitatis Apadfalvensis 1764"). A bíró, jegyző és esküdtek alkotta elöljáróság legfontosabb feladata a kamarának és a vármegyének fizetendő adó kirovása és beszedése volt. A községi önkormányzati feladatok ellátására helyi adót vetettek ki, amelyet kezdetben állataik, majd földjük és házuk után fizettek a falu lakói. Ezt a községi épületek fenntartására, töltésépítésre és a tisztségviselők fizetésére fordították. Az 1774. évi úrbéri összeírás adatai szerint 146 telkes gazda és 60 zsellér lakta. 1809-ben betelepült Beka határrész is. Apátfalva Trianon előtti területe 10 300 kataszteri hold volt és a lakosság lélekszáma megközelítette a hatezret. A község közigazgatásilag a Nagylaki, majd a Központi (Makói) járáshoz tartozott. 1949-ben a lakosság lélekszáma: 5584 fő volt. APÁTFALVA KÖZSÉG IRATAI V. 253. 1825-1950 A Feudális-kori iratok (a. állag) tanacsülesi jegyzőkönyveket és különböző nyilvántartásokat tartalmaz. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. Az Önkormányzati iratok (b. állag) a képviselő-testületi jegyzőkönyveket tartalmazzák. A jegyzőkönyvek hiányosan kerültek levéltári kezelésbe: hiányoznak az 1898., valamint a 1927-1932. évi jegyzőkönyvek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Közigazgatási iratok (c. állag) közé kerültek az 1848 utáni tanacsülesi jegyzőkönyvek (hiányzik: 1849-1854., 1863-1868., 1877-1879. és az 1886-1888. évi jegyzőkönyvek), iktatott iratok és vegyes nyilvántartások. A körlevelek jegyzőkönyvei (122-127. k.) közül hiányzik az 1852-1853., 1856., és az 1860-1862. évi. Az állag kutatása átnézéssel lehetséges, illetve az iktatott iratokhoz segédletek is fennmaradtak. Terjedelme: 45 doboz, 3 csomó, 335 kötet 11,43 fm Raktári elhelyezése: CsML, Makó.