Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

ÖTTÖMÖS

5. k. Költségvetési előirányzat 1922 6-7. k. Zárszámadási főkönyv 1943; 1949 8-9. k. Adófőkönyv 1881-1893; 1944 10. k. Házadó előírási főkönyv 1944-1946 11-12. k. Községi pótadó főkönyv 1908; 1912 13-14. k. Közmunkaváltság kivetési főkönyv 1908; 1919-1920 15. k. Vízszabályozási járulék főkönyv 1920-1921 16. k. Párbér főkönyv 1907 17. k. Hitközségi adóbeszedési napló 1912 18. k. Adózókról hátraléki kimutatás 1911 19-21. cs. Kataszteri birtokívek é. n. 22-30. k. Marhalevél iktatókönyv 1889-1898; 1911-1915; 1928-1937; 1942-1948 31. k. Átruházási jegyzőkönyv 1942-1950 32. k. Lovak átírási nyilvántartása 1942-1948 33. k. Leventék lajstroma 1926 OTTÖMÖS Ottömös Szegedtől nyugatra, 40 km távolságra fekszik. A 13. században kunokat telepítettek. A helység neve a szakrális eredetű visszafizetést, az Itemez, Ötemes, őrzi. Ottömös első okleveles említése 1436-ból való. A 15. század második felében vált Szeged külterületévé. A 18. század elején Andrássy Zsigmond birtokába került, de ő nem vállalta a pereskedést Szegeddel, hanem 600 forintért eladta a városnak a birtokot. 1764-ben Szeged város a külterületeire is vonatkozó szabályrendeletet hozott, de ezt Csongrád vármegye megtámadta, azonban 1767-ben elvesztette a pert. 1831-ben Szeged város lemondott a kétezer holdnyi öttömösi puszta birtokáról, cserébe Újszeged birtokbavételéért. A pusztabirtok visszakerült a királyi kamarához; 1832-1838 között négy tulajdonos kapta adományként területét, mindegyik 500 kat. holdat, közülük hárman nemesi címükben használták a puszta nevét. Szirányi József, Geréby Pál, és Skopetz József egri kanonok, mivel nem tudták hasznosítani a birtokot, 1846-ban eladták