Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

NAGYMAJLÁTH (NAGYÉR)

NAGYMAJLÁTH Nagymajláth (1952-től Nagyér) Csongrád megye keleti szegletében közvetlenül a Békés megyei határ mentén helyezkedik el. A török uralom előtt Székegyház (1450: Zekeghaz) nevű falu volt a helyén, amely a török időszakban elpusztult. Ezután sokáig puszta volt, amit a környező lakosság vett bérbe. 1843-ban a kincstár a pusztát dohánytermesztés céljából bérbeadta. Az augusztusban megkötött szerződés alapján 1844-ben telepedtek meg a Majláth Györgyről elnevezett Nagymajláthon az elsősorban Nyéki Dombegyházáról érkezett kertészek. A bérbevett terület harmadán, 500 holdon dohányt kellett termeszteniük. A termés felét haszonbér fejében át kellett adni a kincstárnak, a másik felére pedig elővásárlási joga volt. A lakosság 1848-ban Székegyházára változtatta a település nevét, ezután néhány évig mindkét néven szerepel, majd a Nagymajláth név lett a hivatalos. (Az 1907. március 28-i képviselő-testületi ülés a község nevét hivatalosan Nagy-MajIámként kívánta íratni. Később a kötőjelet elhagyták.) Az egyes családok a kincstártól 5 hold földet kaptak. 1844-ben már száz ház állt és az 1850-es évek elején lakói száma 651 fő volt. A községben lelkészlak volt és iskola is működött. A község ügyeit a jegyző vezetésével az elöljáróság intézte. A kincstártól eredetileg bérbe kapott földeknek a község gazdái tulajdonba kerülése hosszú folyamat eredményeként 1923-ra fejeződött be, a földek megváltása ekkora ért végett. Az 1920-as évek elején a Nagyatádi-féle földreform során 147 jogos igénylőt tartottak nyilván, ezeket a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok területéből kiszakított 150 holdas területtel elégíttették ki. 1945. június 17-én új községi vezetőséget választottak. A képviselő-testület az 1030/1945. ME sz. rendelet szerint a helyi demokratikus pártok és a Földmunkások Szabad Szakszervezete küldötteiből alakult újjá. Nagymajláth község 1923-ig közigazgatásilag Csanád vármegye Központi járásához, majd ezt követően a Nagylaki járáshoz tartozott. Lakói száma az 1949. évi népszámláláskor 908 fő volt.