Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

NAGYMÁGOCS

küdt) kivételével az elöljáróság valamennyi tagja rendes évi fizetéssel ellátott tisztviselővé vált. 1935-ben Cserebökény, Disznóhalom, Györgykirály ság, Józsefszállás, Lajoshalom és Lajosvizesráta határrészek — 7294 kh területtel és 512 lakossal — leváltak Nagymágocsról, és más területekkel együtt Kiskirály ság néven új községet alakítottak. Ezáltal az anyaközség határa az 1930. évi állapothoz képest 14 300 kh-ra, lakóinak száma pedig 4477 főre csökkent. Az 1940-es új szervezési szabályrendelet legfőbb módosítása volt, hogy Gazdasági-, Kulturális és Szépészeti Szakbizottságokat állítottak fel. Nagymágocs közigazgatásilag 1923-ig Csongrád megye Tiszántúli járásába tartozott, 1923-1926 között a Csongrádi, 1926-1948 között a Mindszenti, 1948-1950 között pedig a Központi járásba. Közvetlen felettes hatósága a járási főszolgabírói (1945 után főjegyzői) hivatal volt. NAGYMÁGOCS KÖZSÉG IRATAI V. 1006. 1875-1950 A Bizalmas iratok (a. állag) az 1945-1949 között külön bizalmas jelzéssel beiktatott iratokat tartalmazza, évenként újrakezdődő sorszámozással. Segédlet az iratokhoz nem maradt fenn. Az Önkormányzati iratok (b. állag) a községi képviselő-testület üléseiről vezetett jegyzőkönyveket tartalmazza. Az 1872-1899 közötti időszakból csupán egy 1892. évi töredék található. Az 1900-1913. és az 1927-1943. éviek teljesek. A kutatást segíti a kötetek végére bekötött betűrendes név- és tárgymutató. A Közigazgatási iratok (c. állag) és a segédletek szintén rendkívül hiányosan kerültek levéltári kezelésbe. Az Adóügyi iratok (d. állag) közül különösen az adókötelesek összeírása (1888-1914) bír helytörténeti szempontból fontos forrásértékkel. Az adózással kapcsolatos iratok is hiányosan kerültek levéltári kezelésbe. Kutatásuk csak átnézéssel lehetséges. Terjedelme: 59 doboz, 4 csomó, 67 kötet 9,21 fm Raktári elhelyezése: CsML, Szentes.