Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

NAGYLAK

NAGYÉR L. NAGYMAJLÁTH NAGYLAK Nagylak Csongrád megye délkeleti részén fekszik, közvetlenül a magyar-román határnál. Határátkelőhely. Nagylak első okleveles említésére (Noglok) 1313-ból van adat. A 15. században nagy uradalom központja volt, 60 falu és 15 puszta tartozott hozzá. Ekkor Nagylak városi rangot kapott. Régi várának és templomának alapjai még 1774-ben is láthatók voltak. 1750-ben románok, fél évszázad múlva szlovákok költöztek ide. Nagylak 1837-től mezővárosi jogállással bíró település volt. 1848-tól pedig választókerületi székhely lett. A dualizmus korában Csanád vármegye Központi járásába tartozott és kihelyezett szolgabírói kirendeltség székhelyeként működött. Az Árpád-korban visszanyúló településtörténettel bíró Nagylak községet az 1920. évi trianoni békeszerződés Romániához csatolta, határának egy része azonban Magyarországon maradt. (Az 1851-ben 33541 kh területéből 1899 kh és a 9353 főnyi lakosból pedig 566 lélek maradt a magyarországi területen.) Magyarországon maradt az 1905-ben alapított, már 1914 előtt a Magyar Általános Hitelbank érdekkörébe tartozó Pannónia Kender- és Lenipari Rt. 1920-ban 402 gazda 1840 kh-on gazdálkodott, 42 tanyán élt. A lakosság többi része a kendergyár munkáslakásaiban lakott. A szerencsétlenül meghúzott trianoni határvonal e területen egy sereg kettős birtokost alakított ki. Ez megkívánta Nagylak község megszervezését. Községi jegyzőként egy Nagyhalmágyi járásból menekült jegyzőt alkalmaztak, a bírók az egész Horthy-korszakban a kendergyári igazgatók voltak. A községi ügyek intézésére a kendergyár bocsátott rendelkezésre egy, majd 1931-től két szobát és a jegyzői lakot. A kendergyárban működött az iskola és a postahivatal is. A község hivatalos neve 1930. december l-ig „NagylakKendergyár", ettől kezdve mai nevét viseli. Utcás település csak az 1920-as évek második felében meginduló házépítéssel alakult ki, illetve ekkor csatolták közigazgatásilag a községhez Nagylak-Ugar lakott határrészt, ahol szintén működött egy iskola. A nagylaki járási kirendeltség megmaradt, székhelye azonban Csanádpalota lett. A képviselő-testület 1927-ben 20 tagú, 1948-