Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KÜBEKHÁZA

10. k 11. d 12. d 13. d Mutatókönyv Kör- és úti levelek jegyzőkönyvei Haszonbéri szerződések Adónyilvántartás Számadások Hagyatéki és gyámügyek Képviselőválasztások Hadisegély Aratási munkaszerződések Költségvetés Zárszámadási összesítő 1848-1851 1842-1867 1845-1867 1844-1883 1863-1944 1945; 1947 1948 14-15. d 16-17. d 18. d 1946 1948 1949 1947-1948 KÜBEKHÁZA Kübekháza Csongrád megye déli csücskében, az ún. torontáli háromszögben, a magyar-román-jugoszláv határ találkozásánál helyezkedik el, Szegedtől 12 km-re. Kübekháza területén a középkorban két kis település állott, amelyek a török hódoltság alatt teljesen elpusztultak. Kincstári telepes községként 1843ban alapították. Nevét gr. Kübeck Károly, bécsi kamarai elnök után kapta, aki fontos szerepet játszott a falu létrehozásában. Az betelepült lakosság szinte teljesen szegedi gyökerű volt. 1851-től svábok is kezdtek betelepülni a községbe. (1853-ban már 80 német családot számlált a község.) A falu telepesei dohánykertészek voltak, akik a telepítéskor családonként 16 hold földet (12 hold szántó, másfél hold legelő, másfél hold beltelek és fél hold kaszáló) kaptak bérbe a kincstártól. A kiosztott területből a bérlők kötelesek voltak 3 holdon felesgazdálkodásban dohányt termelni, a fennmaradó 13 hold után pedig holdanként évente 4 forint haszonbért fizettek. A megállapodás 20 évre szólt. (1854-ben változás állt be: a telepes a dohányt már nem felesgazdálkodásban termesztette, hanem köteles volt továbbra is 3 holdon termelni dohányt, amelynek a termését a kincstár beváltotta.) A telepítéskor nyert 3200 kh. földet a lakosok 1880-ban örökáron megváltották. Az örökmegváltási szerződés értelmében a telepes 96 forintért, 36 év alatt válthatta meg haszonbérbe bírt földjét a kincstártól. Kübekháza területe 1891-ben növekedett Kis-Béba községgel. A trianoni szerződés Kübekházát Jugoszláviához csatolta, majd 1921. augusztus 19-én