Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KLÁRAFALVA

17-21 16 14 15 13 k k k k k Nyilvántartás a próbára bocsáj­tott fiatalkorúakról Nyilvántartás a végrendeletekről Nyilvántartás a feltételes szabad­ságra bocsájtottakról Nyilvántartás a községben lakó helybeli és idegen illetőségű kis­korúakról és gondnokoltakról Marhalevél iktatókönyv 1940-1950 1938-1948 1938-1948 1938-1948 KLÁRAFALVA Klárafalva Szeged és Makó között félúton helyezkedik el. Jelenleg a me­gye egyik legkisebb települése. Klárafalva határában volt a környék egyik legnagyobb bronzkori telepü­lése. Első okleveles említése 1488-ból való (Klarafalwa). Nevét onnan kap­ta, hogy temploma eredetileg Szent Klára tiszteletére épült. E terület a 15. században a Tömpösi család birtokában volt. Az 1550-1552. évi török had­járatokban teljesen elpusztult. A hódoltság ideje alatt a kiszomboriak hasz­nálták a pusztát. Az 1700-as években többször többen is kaptak rá adománylevelet, de nem került birtokba. 1723-ban még pusztaként említik. A csanádi tiszttar­tóság engedélyével 1777-ben települt újra Magyarcsanádról származó ma­gyar dohány kertészekkel, majd makói hagymatermesztők is költöztek a ma­jorságba. 1801-ben Klárafalvát Deszkkel együtt báró Gerliczy Ferenc vásá­rolta meg. Közigazgatási státusza 1863-tól falu, majd 1872-től kisközség volt. 1909 és 1950 között az ún. Klárafalvi Körjegyzőség székhelye volt. (A társközség Ferencszállás volt.) Lakói száma az 1949. évi népszámláláskor 646 fő volt. Közigazgatásilag 1923-ig Torontál vármegye Törökkanizsai, illetve Nagy­szentmiklósi járásába, majd Csanád megye Torontáli járásába tartozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom