Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

KISKIRÁLYSÁG

KIRÁLYHEGYES KÖZSÉG IRATAI V. 259. 1860-1949 Királyhegyes község iratai rendkívül hiányosan kerültek levéltári kezelésbe. Terjedelme: 17 doboz, 6 csomó, 80 kötet 3,20 fm Raktári elhelyezése: CsML, Makó. 1-14. d. Iratok 1872•1949 15-41. k. Iktatókönyvek 1887-1943 42-51. k. Mutatókönyvek 1908-1947 52. d. Községgazdai számadások 1860-1867 53. d. Költségvetések, zárszámadások 1887-1939 54-55. d. Számadási főkönyvek, naplók 1871•1940 56-87. k. Adófőkönyvek 1871-1940 88. k. Jegyzék a földadó elengedésekről 1940 89-97. k. Közmunka összeírás 1884•1940 98-103. cs. Vegyes iratok 1868•1915 KISKIRÁLYSÁG Kiskirályság 1935 és 1954 között önálló nagyközség volt Csongrád megyében. Szentestől északkeletre, Fábiánsebestyén és Gádoros között terült el. A község önállósága 1954-ben megszűnt, területének egy részét az újonnan alakított Eperjes községhez csatolták. A község középkori előde Királyság néven (1461: Kiralsaag; 1561: Kiralsaagh) Békés vármegyéhez tartozott, és mint a neve is mutatja eredetileg királyi birtok volt. A vidéket ért 1596. évi tatárdúlás alkalmával teljes egészében elpusztult. A török kiűzését követően a nagykiterjedésű puszta a Harruckern család birtokába került. 1722-ben elcsatolták Békés vármegyétől, s mint szentesi határrész Csongrád vármegye hatósága alá jutott. Ez a terület utóbb a gróf Károlyi család birtoka lett a többi szentesi birtoktesttel együtt. Királyság puszta több részre oszlott. A nagykirálysági rész gróf Károlyi György, míg a kiskirály sági rész gróf Károlyi István birtoka lett.