Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

FÖLDEÁK

2. d. Iratok Országgyűlési választási iratok (névjegyzék, jegyzőkönyvek) 1949 1949 FÖLDEÁK Földeák Hódmezővásárhely és Makó között helyezkedik el a Száraz-ér mentén. A régészeti feltárások eredményeként tudott, hogy az Árpád-korban már lakott volt. írásos forrás 1332-ben említi először Fyldyak néven. Földeákot a 13-15. században több kisnemes család birtokolta. A török korban háromszor pusztult el, legutoljára 1686-ban. A falu újjátelepülésére az 1720-as évek elején került sor. 1729-ig kamarai birtok volt, ekkor Návay János nagyváradi kanonok tulajdonába került vegyes adományként, 4500 rénes forintért. A Návayak Hont és Nógrád megyékből telepítettek ide jobbágyokat. A Návay család 1848-ig birtokolta Földeákot. (A falu lélekszáma ekkor már 2338 fő volt.) Földeák sokat szenvedett a Tisza és a Maros áradásaitól. Az 1845-ös árvíz jórészt romba döntötte a falut. A lakosság ekkor biztonságosabb helyre költözött a Návay birtokon belül. Az új helyen „ideiglenes" jelleggel községházát és iskolát is építettek. A templom és az új iskola 1857-ben, a ma is álló községháza pedig 1902-ben épült fel. A régi falu — amely lassan újra benépesült — Óföldeák néven napjainkig fennmaradt és 1950-ig közigazgatásilag Földeákhoz tartozott. Földeák közigazgatásilag Csanád vármegye Központi (Makói) járásához tartozott. Az 1949. évi népszámláláskor lakói száma 5461 fő volt. FÖLDEÁK KÖZSÉG IRATAI V. 257. 1771-1949 A Feudális kori iratok (a. állag) csak töredékesen kerültek levéltári kezelésbe. A körrendeletek jegyzőkönyvei közül (2. d.) hiányoznak az 17841806. és az 1812-1836. évkörű jegyzőkönyvek. Kutatásuk segédletek hiányában csak átnézéssel lehetséges.