Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

DEREKEGYHÁZ

vénybíró, vezetőjegyző, közgyám, pénztárnok, orvos, állatorvos és a 4 esküdt. A vezetőjegyző volt a község első tisztviselője. 1948-ban a község határában változás következett be: Kiskirályság községtől Cserebökényhez csatolták Józsefszállás elnevezésű határrészt 2409 kh. területtel, Mucsihát egy részét (350 kh.) pedig visszacsatolták Szenteshez. Ugyanekkor a megszűnő Mindszenti járásból átsorolták a Szentes székhellyel szervezett Központi járásba. Az 1949. évi népszámláláskor a 18 498 kh. területű nagyközség lakossága 1699 fő volt. CSEREBÖKÉNY KÖZSÉG IRATAI XXII. 1003. 1947-1949 A képviselő-testület jegyzőkönyvei nem maradtak fenn. Korabeli iktatókönyv szintén nem került levéltári kezelésbe, mutató is csak 1948. évből maradt fenn. A kutatást egy utólag készült darabszintű iratjegyzék segíti. Terjedelme: 3 doboz, 2 kötet 0,38 fm Raktári elhelyezése: CsML, Szentes. 1-3. d. Iratok 1947-1949 4. k. Iratjegyzék 1947-1949 5. k. Mutatókönyv 1948 DEREKEGYHÁZ Derekegyház Szentes és Hódmezővásárhely között, Szentestől 13 km-re délkeletre, a Kórógy-ér mellett fekszik. Nevét valószínűleg Árpád-kori templomáról kapta, amely nagy méretű, szilárd anyagú lehetett. A település az 124l-es tatárjárás után majd félszáz évvel később kezdett el benépesülni. Első okleveles említésére 1471-ben került sor Deregeghaz alakban. A 16. század második felében háromszor pusztította a török (1552, 1566, 1596), azután hosszú időre pusztává vált. 1702-ben báró Schlick Lipót császári tábornok kapta birtokul a pusztát, kitől 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A Károlyi család nagyszabású uradalmi központtá építette ki kastéllyal, gazdasági épületekkel.