Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

CSANYTELEK

. Közigazgatási iratok 13,24 fm 1843-1949 1-2. cs. Elnöki iratok 1857-1858 3-5. k. Beadvány i jegyzőkönyvek 1855-1859 6. k. Elnöki körlevelek 1856 7-8. k. Tanacsülesi jegyzőkönyvek 1904-1907; 1911-1929 9-74. d. Iktatott iratok 1853-1949 75-117. k. Iktatókönyvek 1881-1949 118-145. k. Mutatókönyvek A-Z 1880-1948 146-155. d. Pénztári számadások 1845-1897 156-163. k. Adónyilvántartások 1877; 1932-1937; 1941-1943; 1948 164-166. d. Vegyes iratok 1843-1908 167-172. k. Telekkönyvi iratok, tulajdonjog átruházási könyv 1864-1944 173-178. k. Marhalevél iktatókönyvek 1939-1954 CSANYTELEK Csanytelek (1902-ig Csany) Csongrád megyében, a Tisza jobb partján Csongrádtól 14 km-re délre fekszik. A Tisza menti földrajzi fekvése az oka annak, hogy igen régen lakott terület. Első okleveles említésére I. Géza által 1075-ben a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében került sor Chonu alakban. Ekkor a Bars megyében fekvő monostor egyik birtoka lett Csanytelek is. A nagy távolság ellenére is tulajdona maradt a szerzetesrendnek a 15. század közepéig. Csanytelek a 15. század középétől birtokcsere útján a Sáry család tulajdonába került. A török közigazgatás a falut a budai szandzsákhoz sorolta. A hódoltság idején népessége megcsappant. 1602 után Lugassy János lippai kapitány birtokai között szerepel, majd házasság révén a Bercsényi család tulajdonába ment át. Csany neve 1701-ben a Bercsényi Miklóstól elkobzott javak között tűnt fel ismét, mint puszta. 1702-ben III. Károly Csongráddal együtt gróf Schlick Lipót tábornoknak adományozta. Csanyon ekkor alig 30 család élt. A falut 1722-ben gróf Károlyi Sándor megvásárolta, aki dohánykertészeket telepített az elhagyott földek megművelésére. 1828. évi összeíráskor a