Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

AMBRÓZFALVA

b. Közigazgatási iratok 1,11 fin 1925-1949 (-1952) 1- 2. d. Bizalmas iratok 1925-1944 3-8. d. Általános iratok 1930-1948 9. d. Bizalmas iratok iktatókönyve 1925-1949 (-1952) 10. k. Iktatókönyv 1948 c. Pénzügyi iratok 0,20 fm 1847-1948 1. d. Számadások 1847-1853 2- 4. k. Pénztári főkönyvek 1943-1948 d. Országmozgósítási iratok 0,24 fm 1939-1944 1. d. O. M. iratok 1939-1944 2. d. Népmozgalmi iratok; HM utasítások 1939-1944 e. Községi szabályrendeletek gyűjteménye 0,12 fm 1924-1947 1. d. Szabályrendeletek 1924-1947 /. Hadigondozási iratok 0,12 fm 1. d. Hadigondozottak törzslapjai A-Zs AMBRÓZFALVA Ambrózfalva Csongrád megye keleti szegletében helyezkedik el, Makótól 28 km-re Békés megye határa mentén. A királyi kamara pitvarosi pusztáján dohánytermesztésre létrehozott telepes község. 120 békéscsabai szlovák dohánykertész család vállalta 1843-ban a kincstár kemény feltételeit, hogy földhöz jusson. Nevét a telepítéskor báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgatóról kapta (Ambrózyháza, majd Ambrózfalva). 1848-ban Kispitvarosra változtatták a nevét, de később az Ambrózfalva állandósult és lett a hivatalos neve. Minden lakos, aki egy numerus (20 hold) földet bérelt, köteles volt 5 holdon dohányt termelni. A termés felét szabott áron a kamarának kellett eladni, sőt a többi dohányra is elővásárlási joga volt a kincstárnak. A telepesek nem jobbágyok, hanem szabad bérlők voltak. A haszonbért közösen fizették, egymásért egyetemleges felelőséget vállaltak. A községi elöljáróság