Berta Tibor: Csongrád megye községeinek iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 10. (Szeged, 1999)

SÖVÉNYHÁZA (ÓPUSZTASZER)

11-14. k. Ház-és lakásadó kivetési lajstrom 1946-1949 15-17. k. Tenyészállat díjak kivetési lajstroma 1946-1947 18-19. k. Mezőőri díj kivetési lajstrom 1946; 1948 20-22. k. Hegyközségi tagok járulék kivetési könyve 1946-1948 23. k. Pénztárnapló és fizetési jegyzék 1947-1949 e. Katonai, hadigondozási ügyek 0,24 fm 1916-1921; 1945 1-2. d. Hadirokkantak és árvák nyilvántartása 1916-1921;1945 f. Nyilvántartások 0,12 fm 1929-1950(1951) 1. k. Nyilvántartás a halvaszületett csecsemőkről 1931-1951 2-11. k. Nyilvántartás a birtokosok személyében beállott változásokról 1929-1944 12. k. Ingatlan tulajdonosok névjegyzéke é. n. 13. k. Betétek és birtokosok névmutatója é. n. SÖVÉNYHÁZA Sövényháza (1973-tól Ópusztaszer) község Csongrád megyében, Szegedtől 20 km-re, északnyugatra, Sándorfalva és Tömörkény között, a Tisza jobb partján terül el, a középkori Szer mezőváros helyén. A középkori Sövényháza helyén ma Sándorfalva található. 896-ban Árpád és serege a győztes alpári csata után, a Körtvély-tó, és a Gyümölcsény erdő mellé vonult pihenni, ahol a krónikás szerint 34 napig tartózkodtak. Ezt a helyet az ősmagyarok „Szer"-nek nevezték el, emlékére annak, hogy a legendáshírű örökség karddal való elfoglalása után, annak dolgait szerbe vették, törvényt tettek a közügyekben, és az ősi szert vérrel meg is pecsételték. A Körtvély-tó az oklevelek alapján a mai Dóczi-tó. A Gyümölcsény erdő pedig Pusztaszer közelében volt gyümölcsös erdő, ezt a 15-17. századi oklevelek igazolják. A Pusztaszer község a török hódoltság utolsó évtizedeiben pusztává vált, hatalmas terület Felső-Pusztaszer nevű részén jött létre 1934-ben. A közép-