Vígh Zoltán: Makó Város Levéltára 1682-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 9. (Szeged, 1997)

POLGÁRIKOR

jegyző, főkapitány, alkapitány, adóügyi tanácsnok, számvevő, ügyész, mérnök, árvaszéki ülnök, orvos, alorvos, aljegyző, községi és árvapénztárnokok, pénztári ellenőrök, közgyám, levéltárnok, birtoknyilvántartó, községi bíró, városgazda). A tanács feladata hármas volt. Véleményezési joga volt minden olyan ügyben, amit a képviselő-testület hozzá utalt. Határozati joga volt minden olyan ügyben, amit nem utalt a jogszabály, illetve a képviselő-testület a polgármester, vagy más tisztségviselő hatáskörébe. Végrehajtási joga volt a megyei törvényhatóság, vagy a közgyűlés megbízása alapján. A tanács hetente legalább egyszer ülésezett, az előterjesztéseket a tisztségviselők készítették, a tanácskozásról jegyzőkönyvet vezettek. A községekről szóló 1886. XXII. tc. lényegében változatlanul hagyta a rendezett tanácsú város jogait és kötelezettségeit. Az elöljáróságot továbbra is az 1871. évi törvényben előírt tisztségviselők alkották, de a tanács létszámát szűkítették: a polgármester, mint elnök mellett a tanácsnokok, a rendőrkapitány, a főjegyző, a főügyész, az orvos és két képviselő-testületi tag tartozott bele. Az 1929. évi XXX. tc. a tanácsot, mint testületet megszüntette, végrehajtó feladatát a polgármesteri hivatal vette át. Az a/ állag tanácsülési jegyzőkönyvei a szakelőadók előterjesztéseit, az azokhoz kapcsolódó közigazgatási iratok iktatószámait és a tanács döntését tartalmazzák. A b/ állag az 1895—1926. között a polgármesterhez érkezett és külön iktatott bizalmas körlevelek és ezek segédkönyveinek gyűjteménye. Az állag rendkívül hiányos, 1909 és 1926 között csak iktatókönyvek maradtak meg. A c/ állag közigazgatási iratait évenként újrakezdve iktatták és mutató is készült hozzájuk. Városigazgatási és szervezési kérdésektől kezdve a lakosság apró-cseprő beadványáig minden megtalálható az állagban. A legfontosabb és ismétlődő ügyeket külön kigyűjtötték. A d/ állag a katonai ügyosztály iratait tartalmazza. A katonai ügyosztály intézte az újoncozást, katonai nyilvántartást, a katonák berendelését, beszállásolását, szekér és lóösszeírást. 1882-ig a polgármester és helyettese, majd a főjegyző a katonaügyek előadója. 1906—1920 között rendkívül hiányos az iratanyag, a kutatást nehezíti, hogy jórészt hiányoznak a segédkönyvek is. A hirdetési jegyzőkönyvek kerültek az e/ állagba. A hivatalos, vagy magán hirdetések szövegeit és a dobolás (kifüggesztés) napját tartalmazzák.