Vígh Zoltán: Makó Város Levéltára 1682-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 9. (Szeged, 1997)

Makó város és levéltára

lásra kerültek. Rácz Sándor levéltáros egy ablak nélküli szobában dolgozott, szem- és izületi bántalmaknak kitéve. 1940-ben került a levéltár jelenlegi helyére, a városháza új szárnyépületébe. A bebútorozáshoz húszezer pengő államsegélyt kértek, addig a levéltári anyag egy része halomba rakva hevert a földön. 1947- ben országos felmérés készült a levéltárakról. Ebből megtudhatjuk, hogy Makón a világháború alatt a kb. 600 folyóméter iratanyag védelmére semmi intézkedés nem történt, de veszteség nem érte. A levéltár dotációt nem kap, 1946 óta nincs levéltáros, a teendőket napi két órában Veszelinov György irodatiszt látja el. 1948— 49-ben, részben papírgyűjtés címén, 8420 kg iratanyagot selejteztek, főleg árvaszéki, adóhivatali és községi bírói iratokat. Az 1950: XXIX. törvényerejű rendelet állami kezelésbe vonta a levéltárakat. A makói a szegedi állami levéltár kirendeltsége lett. 1960-ig nincs személyzete, ekkor Nagy Sándort levéltári őrként alkalmazzák. Később levéltári kezelőként, majd főelőadóként dolgozik nyugdíjazásáig (1974). Tevékenysége idején készültek az első alapleltárak és raktári jegyzékek. Az 1966-os megyei fondjegyzék makói része is az Ő rendező munkájának eredményeként készülhetett el. Az 1969: XXVII. törvény az állami levéltárakat tanácsi levéltárakká minősítette át. A makói a Csongrád Megyei 1. számú Levéltár (Szeged) részlege, majd a Csongrád Megyei Levéltár Fióklevéltára lett. A Széchenyi téri központban és egy külső raktárban jelenleg 1600 folyóméter iratanyagot őriz. 1975-ben kezdődött a városi fondok középszintű rendezése a továbbra is egy személyes levéltárban. 1982-től Vígh Zoltán igazgató mellett Gilicze János, majd Sztraka Erzsébet levéltári kezelők is bekapcsolódtak a munkába. Az iratok dobozba kerültek, áttekintő raktári jegyzékek és fondtörténetek készültek, s az elhelyezési viszonyok is jelentősen javultak.