Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

NÉPI DEMOKRATIKUS KOR

tartott. Megújították az Egyesített Jogi, Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot, valamint megválasztották az Igazoló Választmányt. A választmány 6 tagú volt, a képviselő-testület saját tagjaiból választotta, első fokon határozott a képviselő-testületi tagság megszüntetésében, határozata ellen fellebbezni a megyei kisgyűléshez lehetett. Az 1030/1945. ME sz. rendelet visszaállította a városi tanácsot. Ennek tagjai a polgármester, a tanácsnokok, a főjegyző és a tiszti ügyész, határozatai ellen az alispánhoz lehetett fellebbezni. A tanács a városi igazgatás végrehajtó közege lett, de önálló közigazgatási hatóságként is rendelkezett. A polgármester tanácsadó szerveként is működött, a szakbizottságokkal együtt részt vett a közgyűlés elé kerülő ügyek előkészítésében. A képviselő-testületi bizottságok köre 1947. február 14-én bővült, a korábbi iskolaszék helyébe 10 tagú óvodafelügyelő bizottságot alakítottak. A testület elnöke a város polgármestere lett, hivatalból tagjai voltak a vezető tisztviselők. A városi képviselő-testület megalakítását követően a nemzeti bizottság közigazgatási szerepe, így a testület összetételébe való beavatkozása is a rendeletek értelmében megszűnt, a gyakorlatban azonban Csongrád esetében is az egész korszakra jellemző maradt. A városi képviselő-testületet 1949. július l-jén újjáalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezete által delegált tagokból. Csongrád Város Képviselő-testülete a magyar helyi önkormányzati rendszer átalakításakor, 1950. augusztus 15-ével szűnt meg. Jogutódjának az 1950. évi I. törvény és a 196/1950. VII. 25. MT sz. rendelet alapján létrejött Csongrád Városi Ideiglenes Tanács (XXIII. 501. fond) tekinthető. A testület utolsó ülésének pontos idejét nem ismerjük, a levéltárban lévő utolsó jegyzőkönyv az 1949. november 28-án tartott rendkívüli ülésről készült. Csongrád Város Képviselő-testületének anyaga a testületi üléseken készült jegyzőkönyvekből áll. Az egyes ülésekről készített jegyzőkönyvekben a napirendre került ügyeket évenként újrakezdődően sorszámozták, betűsoros név- és tárgymutatót készítettek hozzájuk, és a teljes évi anyagot a mutatóval együtt bekötötték. A közgyűlési szám mellett vagy alatt feltüntették a közigazgatási számot is, ha az ügynek a polgármesteri iratokban aktája volt. Az egyes szakbizottságoknak nem maradt fenn önálló iratanyaga, működésük a jegyzőkönyvekből és a polgármesteri iratok között fellelhető testületi iratokból rekonstruálható.