Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

134. k. Közmunkahátralékosok főkönyve 18801882 135— -137. d. Különféle alapok főkönyvei, naplói, számadásai 138. k. Magyar norma alap 1936-1941 139. k. A szociális alap főkönyvei 1939-1940 140. k. A tüdőbeteg-gondozási alap számadásai 1942-1943 141— -144. k. Az út- és járdaburkolási alap főkönyvei 1940-1945 145. d. Kihágási büntetőpénzek nyilvántartása 1939 146. k. Bérleti nyilvántartás 1946 147-149. k. Hitelnyilvántartás 1947-1950 150-152. k. Nyugdíj -számfejtőkönyv 1931-1939 153. k. H aszonbérfőköny v 1910-1931 154. k. Értéknyilvántartás 1944 CSONGRÁD VÁROS, 1880—1923-IG NAGYKÖZSÉG ADÓHIVATALÁNAK IRATAI (V. B 77.) 1884-1944 (1946) Az állami és a községi adók kivetését, behajtását és kezelését az 1868: XXI. tc, az 1876: XV. tc, az 1883: XLIX. tc. és az 1889: XXVIII. tc. alapján szabályozták Csongrád város, ill. nagyközség szervezési és működési szabályrendeletei. Az 1878. évi városi szabályrendelet szerint az államiadó-pénztár a Pénztári Hivatal része (ehhez a hivatalhoz tartoznak még a házipénztár, az árvapénztár és a különféle alapok és letétek pénztárai). Az összes pénztárt a pénztáros és a pénztári ellenőr kezeli. A közgyűlés választja őket, a tanácsnak tartoznak felelősséggel. Az 1880. évi községi szabályrendelet adószedőt és mértékhitelesítőt rendel a pénztáros mellé. Külön adópénztárnok, adópénztári ellenőr, adóügyi tanácsnok, adóügyi szakosztály sem a városi, sem a községi szervezetben nem volt, így a városi pénztárnoknak az állami és községi adószedői teendői beleolvadnak általános feladataiba. Kirója és beszedi az állami közvetlen és közvetett adókat, valamint a megyei és a községi adót; időnként a helybeli vagy a legközelebbi kir. adóhivatal-