Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

vénybe ütközőnek minősülő intézkedéseit felfüggeszthette t szükség esetén az ülést berekeszthette. A tanács vezetőjeként a tisztviselőket felfüggeszthette állásukból, végleges elbocsátásukat azonban csak a községi választmány rendelhette el. Az új községi rendszer bevezetése idején és okán személycserékre került sor a város vezetésében. 1850 decemberében Bogyó Mihályt nevezték ki polgármesterré, aki az Októberi Diploma kibocsátását követően, 1860. november közepén lemondással távozott hivatalából. Az alkotmányos tisztújításig Kádár Henrik látta el a polgármesteri teendőket. Az Októberi Diploma engedélyezte az 1849-ben felfüggesztett alkotmányos testületek helyreállítását, valamint a tisztikarok választás útján történő összeállítását. Csongrádon 1861 februárjában került sor a tisztújítási választásokra. A polgármesteri tisztséget Éder István nyerte el. Minthogy Édert országgyűlési képviselővé is megválasztották, ifj. Kertész László ügyészt bízták meg ideiglenesen a polgármester helyettesítésével. Az országgyűlés felfüggesztése, majd a megyegyűlések betiltása következtében az alkotmányos városi tisztikar és a képviselő-testület 1861 novemberében visszahúzódott. Visszavonulásuk azonban nem volt egyértelműen lemondás és szembefordulás. A Helytartóság kemény hangú rendeletekben utasította a lemondott elöljáróságokat, hogy az új tisztikarok kinevezéséig — személyes felelősség terhe mellett — maradjanak hivatalban. A nyomásnak engedve a tisztviselők 1861 decemberében ismét elfoglalták hivatalukat. 1865-ben Csongrád — a megye többi városával együtt — elvesztette rendezett tanácsú jogállását. A takarékosság jegyében végrehajtott átszervezés során számos állást megszüntettek, ill. egybevontak. Megszűnt a polgármesteri tisztség is, a város Oüvatalosan: nagyközség) első tisztviselője ezentúl főbíró lett. Az új, csökkentett létszámú tisztikar kinevezésére 1865 augusztusában került sor. Főbíróvá Tolnafi Ferencet nevezték ki. A polgármesteri hivatalban 1852-től kezdődött el az önálló iktatás. Ezt megelőzően minden iratot a tanácsi iktatóban tartották nyilván. A beérkező iratokat évenként újrakezdődő sorszámozással iktatták és irattározták, iktató- és mutatókönyvet rendszeresítettek. A rendezett tanácsú jogállás elvesztése után hivatalba lépő főbíró 1865-től megszakítás nélkül vezette a polgármesteri iktatókönyvet.