Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)
POLGÁRI KOR
CSONGRÁD VÁROS TÖRVÉNYSZÉKÉNEK IRATAI (V. B 47.) 1861—1865 Az 1848-as átalakulás során, 1849 tavaszán a Szemere-kormány az 1848: XXIII. és XXIV. tc.-re hivatkozva engedélyezte Csongrád számára a rendezett tanácsú jogállást, azaz felruházta — a jogszolgáltatás tekintetében — az első folyamodású bíráskodás hatóságával és bírái megválasztásának jogával. A választások azonban csak 1849 nyarán kezdődtek meg, és a szabadságharc végéig nem alakult ki az új bírósági szervezet. A lakosság peres ügyeinek intézését 1850-től a járásbíróság, 1854-től a vegyes szolgabíróság látta el. 1861-ben a Helytartótanács rendeletére az 1848-as törvények alapján helyreállítottak a megye városainak (Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes) rendezett tanácsú jogállását, majd az „Ideiglenes törvénykezési szabályzat" szerint ezek a városok elsőfokú bíráskodási jogot is kaptak. Csongrád Város Törvényszékének történetére a töredékesen fennmaradt iratokból és szentesi analógiákból tudunk következtetni. Valószínűnek látszik, hogy 1861-ben a városi tanács — föltehetőleg a főbíró és néhány tanácsnok által alkotott törvényszéki osztály — már ítélkezett polgári ügyekben, 1862 szeptemberétől biztosan. Sommás perekben és büntetőügyekben 1863-tól. A városi törvényszék a lehetséges négy tagozatból ezt a hármat működtette, az árvaszéki ügyeket átengedte a megyének. A városi bíróság fellebbviteli fóruma a megyei törvényszék volt. 1864-ben Csongrád lemondott rendezett tanácsú jogllásáról, 1865ben megszűnt városi törvényszékének működése is. A polgári peres iratok igen hiányosan maradtak fenn, ezekből arra lehet következtetni, hogy a „törvényszéki osztály" csak 1863-tól választotta el a polgári és a sommás szóbeli peres ügyeket (ekkor viszont megszűntek a polgári ügyek). Évenként újrakezdődő, sorszámos iktatást alkalmazott. Jegyzőkönyve nem maradt fenn. A bűnfenyítő törvényszék kisebb kihágási ügyekkel foglalkozott. Az iratokat évente újrakezdve, sorszámosan iktatta. A szóbeli bíráskodást 1861—1862-ben a városi tanács gyakorolta, 1863 elejétől a városi törvényszék „sommás bírósága", a főbíró és két törvénykezési tanácsnok. Viszonylag teljes irattára nem maradt fenn. Üléseiről jegyzőkönyvet vezetett. Ebben az ügyeknek két száma van: az évenként újrakezdődő jegyzőkönyvi ügyszám perezve az ügyhöz tartozó iktatószámmal. Az ikatószámok évenként újrakezdődve folyamatosak, a
