Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)
POLGÁRI KOR
A város irányítását a nép által választott tisztviselők és a képviselő-testület vették át. Az országgyűlés feloszlatása után nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi önkormányzati testületek napjai meg vannak számlálva. A megyegyűlések betiltásának hírére az alkotmányos városi tisztikar és a képviselőtestület 1861 novemberében visszahúzódott, de nem foglalt állást egyértelműen. A megyei és a városi tisztikarok lemondása országos mértéket öltött, annak ellenére, hogy a felettes hatóságok igyekeztek meggátolni a tömeges visszalépéseket. A Helytartóság keményhangú rendeletekben utasította a lemondott elöljáróságokat, hogy az új tisztikarok kinevezéséig — személyes felelősség terhe mellett — maradjanak hivatalba. A nyomásnak engedve a lemondott tisztviselők egy része decemberben ismét elfoglalta hivatalát. Az új tisztikar kinevezésére 1862 elején került sor. Az állások összetétele nem változott, csupán személycserék történtek. 1865-ben Csongrád — a megye többi városához hasonlóan — elvesztette rendezett tanácsú jogállását, s ezzel első folyamodású bíráskodási jogát. Takarékossági szempontokra hivatkozva a városi szervezet helyébe községi (falusi) szervezetet állítottak. Az átszervezés során számos állást megszüntettek, ill. egybevontak. Megszűnt a polgármesteri tisztség, a város első tisztviselője a főbíró lett. A tanácsnoki állások számát nyolcról háromra csökkentették. A levétárnoki teendőket az aljegyző, az adószedői teendőket pedig a pénztárnok hatáskörébe utalták. Az új, csökkentett létszámú tisztikar kinevezésére 1865 augusztusában került sor. Csongrád 1872-ben nyerte vissza rendezett tanácsú jogállását. A korábbi városi szervezet tényleges visszaállítására ekkor került sor. A város élére választott tisztviselők kerültek. A fond iratanyaga rendkívül hiányos. Egész állagok és évfolyamok nincsenek meg, a megmaradt anyag töredékes. Az al állag jegyzőkönyveit kéthasábos formában vezették, az egyes tárgyakat évenként újrakezdődően, folyamatosan sorszámozták. A jegyzőkönyvi tárgyakhoz tartoznak a bl állag azonos számot (iktatószámot) viselő iratai. Az iktatókönyvek nem maradtak fenn. A kutatást betűsoros mutatók segítik. Az iktatott iratokon kívül — tulajdonképpen lehetséges önálló állagok töredékeiként — jószágforgalmi jegyzőkönyv, közmunka-összeírás és közérdekű híresztelési jegyzőkönyv egészíti ki a bl állagot.
