Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

tanács feladatává tette mindazoknak a községi ügyeknek a megvitatását és intézését, amelyek nem lettek a községi választmány hatáskörébe utalva. Ennek értelmében a tanács mint „közvetlen közigazgatási hatóság": nyilvántartja és kezeli a város valamennyi ingó és ingatlan vagyonát, gondoskodik ezek célirányos felhasználásáról, szakközegei által ellátja a helyrendőrségi teendőket, a büntető törvényszék elé nem tartozó kihágási ügyekben (100 Ft-ig terjedően) első bíróságként ítélkezik. Ezeken kívül a tanács feladata a törvények és rendeletek kihirdetése, az egyenesadó beszedése, az újoncállítás lebonyolítása, a katonák elszállásolása, élelmezése, az előfogatozás megszervezése stb. A hatáskörök ily módon történt elosztása révén a községi választmány és a tanács egymással részben alá-, részben mellérendeltségi viszonyba került. Az idézett Utasítás értelmében a tanácsot díjas és díjtalan tanácsnokokból és a szükséges számú szakszemélyzetből kellett összeállítani. A tanács feje a polgármester volt. A díjtalan tanácsnokokat az elöljáró megyei hatóság nevezte ki a községi választmány hármas jelölése alapján. A szakképzettséggel rendelkező díjas tanácsnokokat, valamint a többi szaktisztviselőt a tanács hármas jelölése alapján a községi választmány választhatta, de a megerősítés joga a megyei hatóságot illette meg. A tisztviselőket a polgármester, ill. a megyei hatóság felfüggeszthette, de végleges elbocsájtásukat csak a községi választmány rendelhette el. Az új községi rendszer bevezetése a községi választmányok megalakításával vette kezdetét. A 24 fős községi választmány beiktatására 1851. november 13-án került sor. A tanács és a tisztikar átszervezése egyelőre elmaradt, ami összefüggésben volt az ország közigazgatási rendjének megváltoztatására tett újabb intézkedésekkel (az 1851. december 31-én nyilvánosságra hozott császári alapelveknek megfelelő új, definitív közigazgatási rendszer kiépítésével). A városi hatóság régen ígért átszervezésére csak 1855. május végén került sor. Érdemi változásnak számított a főbírói tisztség megszűnése, a fizetett tanácsnoki állások négyre történt csökkenése (az ötödik tanácsnok „ rendőrtiszt" elnevezés alatt a helyrendőri ügyeket intézte az 1852-ben megszüntetett főkapitányi tisztség helyett), valamint két új pénztárnoki állás létesítése. Az 1860-ban kibocsátott Októberi Diploma megengedte az 1849-ben felfüggesztett megyei és városi alkotmányos önkormányzati testületek helyreállítását. Csongrád is visszanyerte rendezett tanácsú jogállását.