Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

POLGÁRI KOR

jegyző, kapitány, írnok, orvos, bába, piacbíró. A három jegyzőkönyv teljes, új képviselő-testület választására nézve nincs adat. 1869-ből 2 szál küzgyűlési akta maradt fenn, 1871-ből pedig 1 jegyzőkönyv 2 aktával. Ezek egyike Csongrád folyamodása a rendezett tanácsú jogállás visszanyeréséért. Az akták számozása kaotikus: a tanácsi és közgyűlési szám azonos is és eltérő is, a belügyminiszterhez írt levél aláírása pedig „Csongrád város Elöljárósága és Bizottmánya nevében Faragó Mihály Bíró". Azon a közgyűlésen, amelyen az utóbbit megszavazták, a bírón kívül 9 tanácsnok vett részt. A fondképző három vagy négy képviselő-testületnek jogelődje nincs, jogutódjának iratai a V. B 71. fondban vannak. 1 doboz 0.13 fm CSONGRÁD VÁROS, 1865—1872-IG NAGYKÖZSÉG TANÁCSÁNAK IRATAI (V. B 42.) (1802) 1849-1871 (1872) A visszavonuló magyar csapatok 1849. július 26-án ürítették ki Csongrádot. 27-én reggel kisebb osztrák lovascsapat érkezett a városba élelmiszerért és takarmányért. Másnap elvonult Kiskunfélegyházára. Kossuth elmarasztaló és ellenállásra biztató levelén felbuzdulva a lakosság 29-én megtámadta a visszatérő osztrákokat. 30-án egy osztrák büntető expedíció felgyújtotta a várost (ekkor semmisült meg a levéltár nagy része). A lakosság és az elöljárók egy része elmenekült, a városnak a szabadságharc alatti közigazgatása felbomlott. A megszálló csapatokkal érkezett biztos (közelebbit nem tudunk róla) augusztus l-jén kinevezte polgármesterré Draskovics Istvánt. A megszálló császári hatóságok nyomban intézkedéseket tettek a polgári közigazgatás megszervezésére. Gróf Cziráky János hadbiztos már augusztus 2-án kinevezte Temesváry Istvánt Csongrád és Csanád megyék királyi biztosává, aki azonnal hozzálátott a szervező munkához, 1. d. Jegyzőkönyvek és iratok Mind hiányos és töredékes 1849, 1861 1864, 1866 1867, 1869 1871