Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

FEUDÁLISKOR

A tanács jogköre attól függően változott, hogy a földesúr és a vármegye mekkora mozgásteret engedélyezett számára. Végrehajtotta az uradalmi és a vármegyei rendeleteket, gondoskodott az állami, megyei és városi adók és egyéb szolgáltatások kivetéséről és behajtásáról, szervezte és irányította a város gazdálkodását, ügyelt a közbiztonságra, az úrbéres javak nyilvántartására és mindezek adminisztrálására. Kisebb tekintetű ügyekben polgári és büntetőbíróságként működött. A főbíró elnökölt a tanácsban, képviselte a várost, beszedte a város összes bevételét, folyósította a kiadásokat; hivatalának befejeztével köteles volt számot adni működéséről. Helyettese az esküdtbíró volt, vele osztotta meg teendőit. A jegyző feladata a közigazgatás és a jogszolgáltatás adminisztrációja és a levéltár kezelése volt. Az adószedő az államiba megyei és a községi adót hajtotta be. Rajtuk kívül a tanács valószínűleg a következő tisztviselőket és alkalmazottakat foglalkoztatta: városgazda, szekérmester, pénztárőr, kisbírók, hadnagyok, tizedesek, utcakapitányok, borbírók, székbíró, malombíró, pusztázó biztosok, írnokok, halászbíró, korcsmáros, orvos, seborvos, bába, cigányvajda, marhahajtó, mészáros, bakterok. A francia háborúk idején és után, különösen a gyámi kormányzás alatt a földesúri hatalom erősödött a város önállóságának rovására. Ugyanakkor egy jelentős gazdaréteg gazdaságilag megerősödött, s szabadabb lehetőségek kivívására törekedett. Gyarapodott az iparosok és kereskedők száma. A zselléresedés fölgyorsult. Gazdag, tőkeerős haszonbérlői réteg — főként zsidók — emelkedett ki. Ezek a tendenciák találkoztak az uradalomnak a racionális gazdálkodás irányában történt erőfeszítéseivel és a reformtörvények adta lehetőségekkel. 1839-ben a község legelőelkülönítési szerződést kötött a földesúrral, 1845-ben pedig megkezdte az örökváltsági tárgyalásokat. Az örökváltsági szerződés 1847-ben született meg, 1846—47—48-ban haszonbéres szerződés volt érvényben a váltságösszeg törlesztése s kiegyenlítése miatt (600 000 Ft 36 évre 5 %-os kamattal). A törvényhatóságot — vagyis az akkori értelmezés szerint a közigazgatást és a jogszolgáltatást — az 1836: VIII. és az 1840: VII. tc. értelmében nem vehette meg a város, így a községi szervezet továbbra is az 1767. évi úrbéri rendelet és az 1836: IX. tc. szerint működött. Az 1848/49-es átalakulás városszervezete néhány tényből és analógiából következtethető ki. Bizonyos, hogy a főbíró, a tanács, a népgyűlés, a tisztviselők és az alkalmazottak továbbra is működtek. Bizonyos,