Barta László: Csongrád Város Levéltára 1726-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 7. (Szeged, 1996)

Csongrád város és levéltára

törvény a járásbíróságokra bízta. 1880-ban Csongrád lemondott a rendezett tanácsról, saját akaratából — így vélvén megvalósítani az olcsóbb közigazgatást — újra nagyközségi állapotba süllyedt. így viszont járási székhellyé vált főszolgabírói hivatallal és járásbírósággal. Az 1918—1919. évi forradalmak idején forradalmi testületek (nemzeti tanács, néptanács, munkástanács, intézőbizottság, direktórium, forradalmi törvényszék) képviselték a közhatalmat. Az ellenforradalom 1920-ban állította helyre a hagyományos városszervezetet. 1923-ban — évtizedes kérvényezgetés után — Csongrád visszanyerte rendezett tanácsú jogállását. Ekkor kb. 23 000 lakosa volt. Az 1929: XXX. tc. a rendezett tanácsú városokat megyei városokká nyilvánította, s a hagyományos testületek közül megszüntette a tanácsokat. Az 1944. október 8—12-ei felszabadulás során és után részben a helyi politikai erők, részben a megszálló szovjet katonai hatóságok kezdeményezésére átmeneti hatalmi és igazgatási rend épült ki. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletei alapján és a nemzeti bizottság politikai irányításával alakult ki az az új városszervezet, amely formájában jórészt a polgári korszak folytatása, tartalmában a népi demokrácia hordozója volt megszüntetéséig, 1950-ig. *** A városok számára kezdettől fogva rendkívül fontos volt, hogy a különleges jogaikat (privilégiumaikat) biztosító kiváltságleveleiket, valamint a polgáraik egyéni jogait és kötelezettségeit rögzítő okmányokat gondosan megőrizzék. Ez a szükséglet korán kifejlesztette a levéltárról való gondoskodást. Csongrád város régi levéltáráról keveset tudunk. Föltehető, hogy a 18. század elejétől őrizték az úrbéres viszonyokkal kapcsolatos irataikat, majd a közigazgatás és a jogszolgáltatás fontos dokumentumait. Ezek tekintélyes része az 1849. július 30-ai tűzvészben megsemmisült, a maradék feudális kori levéltár pedig a későbbi selejtezések áldozatául esett, vagy a helytelen tárolás miatt ment tönkre. Az is föltehető, hogy a levéltár kezelése kezdetektől a jegyző feladata volt. 1854—1934-ig a városházán kapott helyet. Az 1871: XVIII. tc. alapján készült csongrádi szervezési és működési szabályrendelet (1872) az egyik aljegyzőre kizárólag a levéltárnoki teendőket bízza: rendbehozza és felügyeli a levéltárat, betűsoros muta-