Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

tanács tagja volt, sőt hosszú időn keresztül a főbíró helyettese. A kamarás (camerarius) a XVIII. század elején szintén a tanács tagja volt. A század közepétől fokozatosan kialakulnak mellettük hivatalaik és így a tanácsbeliek feladata ezek irányítása, felügyelete lett. Szegeden viszonylag későn, 1779-ben szervezték meg a polgármesteri tisztséget (consul, magister civium, Bürgermeister), bár a század elején volt már rá kisérlet. Feladata a város gazdasági ügyeinek irányítása, a gazdaszék vezetése. A polgármester is tagja volt a tanácsnak és legtöbb esetben a főbíró helyettese. A tanács bizonyos szakfeladatok ellátására a hivatalok mellett különféle szaktestületeket is létrehozott (árvabizottmány, gazdaszék, stb.). A XVIII. század végére csaknem teljesen kialakult a város igazgatási szervezete, és ebben lényeges változás csak a forradalom és szabadságharc időszakában történt. A városi tanács iratait egykorúlag, vagy a későbbi rendezések során több állagra tagolták. A legújabb rendezések során a feudáliskori összeírásokat a Feudáliskori összeírások gyűjteménye című fondban (XV. 15.) helyeztük el. A Tanácsülési jegyzőkönyvek (a. állag) 1717-től folyamatosan megvannak, a korábbiak valószínűleg az 1716. évi tűzben megsemmisültek. Az első jegyzőkönyvekbe még a kisebb jelentőségű ügyeket is bevezették, később a hivatalszervezet fejlődése folytán már csak a fontosabbakat. A XVIII. század közepéig a tanácsülési jegyzőkönyvekbe vezették a bírósági perek ítéleteit is. A jegyzőkönyvi tárgyakat nem számozták egészen a hetvenes évek végéig, ekkor is csak utólag. A folyamatos számozást II. József uralkodása alatt kezdték el. Míg az első jegyzőkönyvekben bőven találunk magyar nyelvű bejegyzést, a későbbiekben szinte csak latin nyelven vezették a jegyzőkönyveket. 1805-től kamarai rendeletre gazdasági tanácsülést is tartott a tanács. Ezen főleg utalványozással foglalkoztak, mivel a kamara az utalványozás jogát elvette a gazdaszéktől és a polgármestertől, és azt tanácsi hatáskörbe utalta. II. József uralkodása alatt 1787 szeptemberétől német, 1791-től pedig magyar nyelvűek a jegyzőkönyvek. Az 1824—1846 közötti évekből a jegyzőkönyvek két példányban vannak meg. A jegyzőkönyvekben való kutatást az 1779—1781 közötti évek kivételével mutatók segítik. A Felsőbb rendeletek jegyzőkönyvei (b. állag) köteteibe a felettes hatóságoktól a tanácshoz érkezett rendeleteket másolták be. A kötetekbe ál-