Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Első ülését 1872. április 22-én tartotta a polgármester elnökletével. A feladatokat az üléseken tárgyalták meg, és minden ülésről jegyzőkönyvet készítettek. A várost választókerületekre osztották: az I. kerületet a Belváros és Felsőváros a Felső tanyákkal; a II. kerületet a Rókus és Alsóváros az Alsó tanyákkal, valamint Szentmihálytelek és Röszke alkotta. Az összeíró-bizottságokat választókerületenként választották. Először az ideiglenes névjegyzék készült el, amelyet közszemlére bocsátottak. A névjegyzékkel kapcsolatos felszólamlások és észrevételek felett a központi választmány határozott. A kiigazítási javaslatot a Kúriához kellett felterjeszteni. A Kúria határozata alapján kiigazított névjegyzékeket (végleges névjegyzék) a belügyminiszterhez terjesztették fel, ezzel egyidejűleg 1 példányát a levéltárban helyezték el. 1913-tól Szegeden 3 választókerület volt, az I. és III. kerületben négy, a II. kerületben három körzettel. 1925-ben lépett életbe a Horthy-rendszer első választójogi törvénye, az 1925. évi XXVI. tc, amely a nagyvárosokban bevezetett titkos választójogot arányos képviseleti rendszerrel kötötte össze. A választást képviselőjelölés előzte meg, amelynek legfőbb tényezője az ajánlás volt. A Horthy-korszak utolsó választójogi törvénye, az 1938. évi XIX. tc, a titkos választójogot több új biztosítékkal látta el. E törvény alapján választották újra a központi választmányt. (Szeged város Törvényhatósági Bizottságának iratai: 174/1938. sz. közgyűlési határozat.) A választással kapcsolatos tennivalókat a választókerületenként alakuló választási bizottság végezte. 1939-től Szegeden 42 szavazókört jelöltek ki, a képviselőjelöltek ajánlásait pártonként fogadták el. A fond 4 állagra tagolódik. A Központi Választmány jegyzőkönyvei (a. állag). Időrendben következnek, tárgysorozati pontjai évenként újrakezdődő sorszámokkal vannak ellátva. A jegyzőkönyvek nincsenek bekötve, hanem összehajtva, dobozokban vannak elhelyezve. A Központi Választmány iratai (b. állag). Az iratok egy része jegyzőkönyvi számokkal van ellátva. Külön csomókban vannak a felszólamlások, illetve reklamációk, amelyek külön iktatószámot kaptak, a tárgyalások időrendjében; a jegyzőkönyv megfelelő számát is feltüntették rajtuk. 1937-től kezdve jelentős mennyiségű irat érkezett a választmányhoz a királyi törvényszéktől, járásbíróságtól, börtönigazgatőságtól és az ország