Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

vonatkozó szabályrendeletét. Először az 1870. évi XLII. tc. meghozatala után dolgozta ki Szeged város szervezeti szabályrendeletét (ennek része a közgyűlésre vonatkozó is); ezt új törvény elfogadása után, (pl. az 1886. évi törvények), és a város igazgatásának jobb megszervezése igényéből fakadóan is többször átdolgozták; az utolsó szervezeti szabályrendeletet 1943-ban alkották meg. A közgyűlés tagjainak száma 1872-ben 284, 1901-től 400 volt. A közgyűlésen a főispán elnökölt, akadályoztatása esetén a polgármester. A közgyűlés feladatkörébe tartozott a szabályrendeletek alkotása, választókerületek alakítása, utak, közművek, középítkezés és közmunka felügyelete, tisztviselők és különböző bizottságok választása, tisztviselők ellenőrzése, fizetésük meghatározása, hivatalok felállítása és megszüntetése; elbírálta azokat a fellebbezéseket, amelyeknek elbírálását a törvény hatáskörébe utalta; közjogi kérdések tárgyalása, kegyúri jog gyakorlása, alapítványi, jutalmazási, szabadalmi ügyek; a város háztartásával, gazdaságával összefüggő kérdések. A közgyűlések tartásának idejét s ügyrendjét a szabályrendeletben rögzítették. Mivel a közgyűlés általában havonta ülésezett, heterogén összetételű, nagyszámú testület volt; — a törvényhatósági bizottságra vonatkozó törvény is előírta, — bizonyos szakfeladatok ellátására különféle bizottságokat választott. Háromféle szakbizottságot különböztetünk meg: a. a törvény előírása alapján létrehozott; b. szabályrendelet által felállított, és c. a városi tanács által felállított szakbizottságok. Ezek száma változott az évek folyamán. Nem minden szakbizottság működéséről maradt fenn irat; amely szakbizottság iratai fennmaradtak, e fond állagai között találhatók. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a. állag). A városi önkormányzat legnagyobb forrásértékű irategyüttese, a város életének szinte minden területére vonatkozó téma megtalálható benne. Az üléseken évente újrakezdve folyamatosan iktatták az ügyeket; mutatókönyv, valamint feltáró cédulák segítik a kutatást. Közgyűlési iratok (b. állag). Az iratok a jegyzőkönyvi tárgyalás számát kapták, így a jegyzőkönyvi mutatók az iratokhoz is segédletek. Kisgvűlési jegyzőkönyvek (c. állag). A kisgyűlés ügyrendjét a 180/1930. számú közgyűlési határozatban szabályozták. A kisgyűlés első ülését 1929. december 5-én, az utolsót 1944. augusztus 30-án tartotta. A kisgyűlésen