Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

tosan hajtott végre egy rendeletet, annak végrehajtására a főispán közvetlenül rendelkezhetett mindazokkal a tisztviselőkkel és közegekkel, akikre szüksége volt. A netán ennek ellenszegülő tisztviselők ellen vizsgálatot kezdeményezhetett és felfüggeszthette őket. Szegeden az 1879. évi nagyárvíz után nem főispán működött, hanem az 1879. évi XX. tc. alapján kinevezett kormánybiztos; a városban működő összes állami és törvényhatósági közegekkel rendelkezhetett. Ez a törvény lehetővé tette, hogyha szükséges, a királyi biztost az összes közigazgatási teendők teljhatalmú végzésével megbízhassa a minisztérium. A királyi biztos működése 1884-ig tartott, ettől kezdve ismét főispán látta el az állami végrehajtó hatalom képviseletét. Az I. és II. világháború idején is — kormánybiztos néven — szélesebb körű jogokkal ruházták fel a főispánt a törvények. Az 1912. évi LXIII. tc. alapján átvette az egész törvényhatóság irányítását, az általa alkalmatlannak minősített tisztviselőket rendelkezési állapotba helyezhette és másokkal helyettesíthette. Szegeden 1918-ban, a Károlyi kormány alatt működött kormánybiztos. 1939-ben a honvédelmi törvény ruházta fel a főispánt Országmozgósítási és Közellátási kormánybiztosi jogkörrel. A Szeged város főispánjának iratai című fond 8 állagra tagolódik. Bizalmas iratok (a állag). 1904—1934 között mindössze 6 irat maradt fenn, 1935-től kezdve nagyobb számban fennmaradtak az iratok. Személyi iratok, a munkásmozgalom történetére, a politikai életre vonatkozó fontos dokumentumok. Az iratokat évente újrakezdve folyamatosan iktatták, az 1936—1944. évi iratok iktatója is fennmaradt, mutató azonban nem. Általános iratok (b. állag). 1884—1944-ig maradtak fenn az iratok (eleinte hiányosan). Ezen iratok között is találhatók személyi és fegyelmi ügyek. A számonkérőszék ülései jegyzőkönyveinek egy példányát is itt helyezték el. Itt őriztek különböző jelentéseket — szakhivatalok, polgármester, évi összesítések a szocialisztikus munkásmozgalmakról. Mivel a főispán politikai ellenőrző tisztség volt, ezen iratok fontos forrásai a politika-, társadalomtörténetnek, és a világn'borúk hatásainak. A Tanácsköztársaság időszakára a későbbi igazoló és f yelmi eljárások iratai szolgáltatnak fontos információkat. Az iratokat év.ute újrakezdve iktatták; 1919-ben az ellenforradalom győzelme után újrakezdték az iktatást, s ezt folytatták 1920ban. Ezen állagban találhatók az 1940—42. évi árvízi védekezésre vonatkozó iratok is. 1906-tól — hiányosan — fennmaradtak a mutatókönyvek, ezek megkönnyítik a kutatást.