Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

felügyelte, de rajta kívül volt egy adósságszámvevő is. A fond a számvevőség működése során keletkezett különféle számadásokat tartalmaz. Az iratok nyelve latin, magyar és német. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. Terjedelem: 14 doboz 1.68 fm 1-2. d. Kórházi számadások 1740-1844 3-8. d. Úrbéres községek számadásai 1781—1848 9-11. d. Templomok számadásai 1712—1848 11. d. A Téglaház számadásai 1805— 1844 12-14. d. Háztartási számadások 1720—1760 SZEGED VÁROS TISZA-HÍDI BIZTOSÁNAK IRATAI IV. A. 1017. 1833-1848 A Tisza-hídi biztos (Comissarius ad pontem) tisztséggel 1793-ban találkozunk először. Fizetése 200 forint volt. Előzőleg külön hídi biztos nem volt. 1797—1830 között a három „bátorságbeli biztos" (Politiae Comissarii) közül a palánki látta el ezt a feladatot egy segéddel. Az 1798-ban kiadott utasítás szerint feladatai: A hídon átkelő személyekről, állatokról jegyzőkönyvvezetés; az útlevelek vizsgálata; a levágott állatokról jegyzőkönyvvezetés (beteg állatot nem engedhetett levágni). A jegyzőkönyveket negyedévenként be kellett mutatni a tanácsnak. 1830-ban újra külön hídi biztost nevez ki Babarczy Imre királyi biztos. Latin elnevezése: Comissarius ad traiectum Tibisci. Az 1831. évi útmutatás szerint feladatai: A rend fenntartása a hídnál; az átkelők útleveleinek megvizsgálása és a gyanúsak átadása a kapitánynak; az állatok vizsgálata (nem lopott-e). Mindezekről jegyzőkönyvet kellett vezetnie. A Tisza vízállását naponta kellett mérnie és az erről vezetett jegyzőkönyvet két hetenként mutatta be a tanácsnak. A víz mérését Rauchmüller Károly, az Országos Vízépítészeti Igazgatóság igazgatója rendelte el. A tanács hozzá küldte fel a hídi biztos jelentéseit. A hídi biztos feladatai még 1833-ig tovább bővültek a híd karbantartására