Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

A fond anyaga a Szeged város úrbéres községeiben (Gyála, Kistelek, Szőreg, Tápé) tartott úriszéki ülések jegyzőkönyvei és iratai. Sajnos a beadványok közül csak kevés maradt fenn. Az úriszéken a polgármester elnökölt, tagja volt 1-2 tanácsnok, a szószóló, az ügyész, a tiszttartó, a kamarás, a számvevő, stb. Törvényes bizonyságként részt vett az úriszéken Csongrád megye két kiküldöttje is. A fond értékes forrásanyag mind Szeged, mind az érintett községekre vonatkozóan. Tükrözi Szeged, mint földesúr és úrbéres községeinek kapcsolatát, megismerhetjük belőle az úriszék bíráskodását. A lakosság szociális körülményeiről, vagyoni helyzetéről tájékoztatnak az összeírások. Az egyes községek történetének megírásához is nagyon értékes adatokat szolgáltat a fond anyaga. Az iratok és jegyzőkönyvek az ülések helye, ezen belül pedig évek szerint vannak elhelyezve. Kutatásuk segédletek hiányában átnézéssel lehetséges. Terjedelem: 1 doboz 0.12 fm 1. d. Úriszéki jegyzőkönyvek és iratok* 1780-1843 SZEGED VÁROS HIVATALAINAK (EGYEDI SZERVEINEK) IRATAI A feudalizmus idején a szabad királyi városok első tisztviselője, néhány kivételtől eltekintve, a bíró (főbíró) volt. Ő volt a belső tanács vezetője, elnökölt a törvényszéken, ő irányította a város igazgatását. Egyes városokban a polgármester (consul, magister civium, Bürgermeister) rangban megelőzte a bírót, de 1848-ig a legtöbb városban csak a gazdasági ügyeket intézte, és a főbírót, annak távollétében, helyettesítette. A városok harmadik fontos tisztségviselője a kapitány (capitaneus) volt, aki a város rendészeti szerveinek irányítását látta el. A jegyző (nótárius) a város adminisztrációját irányította, az ügyész pedig a város érdekvédelmét és a bűnfenyítő törvényszéken a vádhatóság feladatát látta el. Mellettük fontos tisztséget látott el a szószóló is. Róluk korábban már volt szó.