Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

között és elrendelte ezen előírások betartását. Ezeket az előírásokat általában csak erőszakkal sikerült betartani úgy, hogy a katonaköteleseket fegyveres erővel fogdosták össze és vitték a hadseregbe. 1807-ben az országgyűlés javaslatára az uralkodó már pontosan előírta az újoncállítás lebonyolításának menetét. így megengedte zsidó újoncok felvételét a hadseregbe, előírta, hogy a hadkiegészítésre kijelölt időben sorshúzással, két újoncozás között pedig elsősorban toborzással kell a hadsereg létszámát pótolni, illetve gyarapítani. Ezt az országgyűlés 1830-ban törvénybe is foglalta. A királyi bizottság által Szegedre kirótt kvóta szerint a városnak 1831ben 145, majd 108, 1841-ben 145 legényt kellett kiállítani. A hadkötelesek, illetve a besorozottak maguk helyett mást is állíthattak. Szeged város az újoncozás lebonyolítására ún. hadi központi választmányt szervezett, amely bizonyos időközönként ülésezett. Az állag első sorozata többségében a választmány üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazza. A jegyzőkönyvek zöme 1848—1849-ből való. E sorozatban találunk még e választmányhoz írt kérvényeket, tanácsülési határozatokat és egyéb iratokat is. Az állag iratainak másik nagy csoportját a névjegyzékek alkotják. Ezeket 3 alcsoportra osztjuk fel: a. / hadkötelesek összeírásai, anyakönyvekből kiírt névjegyzékek, b. / sorshúzási összeírások, berendelési jegyzőkönyvek, c. / újoncállítási lajstromok. A hadkötelesek összeírásait évente készítették el lakhely szerinti csoportosításban, mindig a sorshúzások előtt. Ennek elkészítésére a plébániáktól kértek adatokat. A lelkész ilyenkor kiírta az anyakönyvekből a hadkötelesek adatait és átadta az újoncozással foglalkozó bizottságnak. A sorozó bizottság a sorshúzások előtt berendelési jegyzőkönyvet készített, és a sorshúzáson résztvevő legények adatait is összeírta. Akiket elvittek katonának, azokról újonclajstromokat készítettek. Az állagnak segédletei nem maradtak fenn, átnézéssel kutatható. Az iratok jó állapotban vannak, latin, magyar és német nyelvűek. Szeged város fegyveres és egyenruhás polgári katonaságára vonatkozó iratok (r. állag). Szeged város kiváltságai a XVIII. században különféle kötelezettségekkel jártak. Az egyik ilyen kötelezettség volt az, hogy a polgárok az 1741. évi LXI. tc. 18. §-a szerint felfegyverkezzenek a város