Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

osztását a szegények között. Az állag iratait később a tanácsi iratok közül gyűjtötték ki. így segédkönyvei nincsenek, átnézéssel kutathatók, de a tanácsi segédkönyvek adhatnak némi támpontot. Az iratok latin és magyar nyelvűek. A Céhekre vonatkozó iratok (1. állag) a tanács céhekkel kapcsolatos kigyűjtött iratait tartalmazza. Céhszervezetbe tömörültek egy-egy kézműves szakmát művelő iparosok, érdekeik védelme céljából. Magyarországon az első céhek a XIV. század utolsó harmadában alakultak ki, elsősorban a fejlett városokban. Kezdetben a céhek jelentős szerepet játszottak az ipar fejlődésében, de idővel a kizárólagosságra törekvésükkel a fejlődés gátjává váltak. Végül az 1872. évi VIII. tc. megszüntette a céheket, helyükre az ipartestületeket állítva. A céhek élén a céhmester állt. Döntéseiket a céhgyűlésen hozták. Közös vagyonnal, önálló zászlóval, pecséttel rendelkeztek. Szegeden 1848 előtt 24 szakma tömörült céhbe, de ezeken kívül is voltak a magisztrátus által elismert céhszerűen működő szakmai szervezetek. Az iratok között találhatók különféle kimutatások, a tanácshoz, a helytartótanácshoz intézett kérvények a céhszabályok megváltoztatására vonatkozóan. Az iratok magyar, latin és német nyelvűek, kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Zsidókra vonatkozó iratok (m. állag) a szegedi zsidósággal kapcsolatos iratokat tartalmaz. 1719-ben III. Károly kiváltságlevelében engedélyezte Szeged városának, hogy saját maga döntsön a zsidók beköltözésének kérdésében. Ezt követően azonban a város egészen az 1780-as évekig nem engedélyezte zsidók betelepülését, kivéve néhány ideiglenes tartózkodási engedélyt. Még az 1768. évi városi tanácsi jelentés is arról számol be a helytartótanácsnak, hogy Szegeden nem lakik zsidó. A fordulatot II. József türelmi rendelete (1781) hozta meg. Ezt követően helytartótanácsi engedéllyel indult meg a zsidók beköltözése Szegedre. Az első családok 1784—85-ben telepedtek le, 1798-ban már 59 család élt itt, 1839-ben pedig már a lakosság közel 2 %-át alkották. Az állag első része a beköltözők kérelmeit, a tanácsi engedélyeket, vagy elutasításokat, az ezt követő fellebbezéseket és az állami szervek utasításait és a zsidókkal kapcsolatos tanácsi döntéseket tartalmazza az 1768—1848 közötti évekből. Az állag második része a zsidó lacikonyha haszonbérbe adásával kapcso-