Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A FEUDALIZMUS KORA

jóváhagyását a királyi biztos jelentése után a német, illetve latin nyelven kiadott „Instructio" formájában küldték meg a tanácsnak. A tanács feladata volt ezt közölni miheztartás végett a megfelelő hivatallal. Az állagot a tűzvédelemmel (1774, 1799), a kórház működésével (1832), az alkapitány feladataival (1832), a földbíró tevékenységével (1813), a városi pénztár kezelésével, a városi önkormányzati szervek működésével kapcsolatos iratok alkotják. Nyelvük latin, német, magyar, év szerint rendezettek. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. A Tisztújítási iratok (g. állag) a város tiszviselőinek megválasztására vonatkozó iratokat tartalmazza. A városi önkormányzati szervek tisztségeit betöltő személyek megválasztása az ún. tiszti építőszék feladata volt. A szegedi tisztújítások módját az 1711. évi és az 1719. évi kiváltságlevelek szabályozták. Ezek szerint kétévenként kellett tisztújítást tartani Szt. György napján (ápr. 24.) a belső és külső tanács, valamint a választott község részvételével az e célból kiküldött királyi biztos jelenlétében. A tisztújításra be kellett mutatni a város pénzügyi helyzetére, az árvákra, stb. vonatkozó kimutatásokat. Ezeket a jelentéseket, valamint a tisztújításról szóló jelentést és jegyzőkönyveket fel kellett terjeszteni a kamarának, a kancelláriának és a helytartótanácsnak. A kiváltságlevelektől eltérően Szegeden szinte minden évben volt tisztújítás. A XVIII. században kevés kivételtől eltekintve április 24-én, a XIX. században azonban változó időpontokban történt a tisztségviselők megválasztása. A XVIII. században királyi biztos alig vett részt a tisztújításokon, a XIX. században azonban már igen. A tisztújítás előfeltétele volt az erre vonatkozó királyi és kamarai rendelet kiadására. A tisztújításon nemcsak a város vezető tisztségviselőit és testületeit választották meg, hanem az alsóbb hivatalnokokat, sőt a muzsikusokat is. Egy-egy ilyen ülés a XVIII. század elejét kivéve több napig is eltartott. A megválasztott vezető tisztviselők a Szent Demeter templomban tettek esküt. Az Országgyűlési iratok (h. állag x város országgyűlésre vonatkozó iratait tartalmazza. A várost még a szabad királyi városi becikkelyezése előtt 1712-ben meghívták az országgyűlésre. Szeged két országgyűlési követet választhatott, akik a pozsonyi diaeta-n a negyedik rend tagjaként a város polgárságát közvetve, a tanácsot közvetlenül képviselték.