Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

„A SZOCIALIZMUS KORA"

Terjedelem: 4 doboz, 11 kötet 0.80 fai 1-3. d. Iratok 4. d. Iratok 1944_1949 1949 Közellátási iratok Hirdetések 1945- 1946 1946. X1949. XII. 1948-1949 1946- 1952 1947- 1952 5-6. k. Iktatókönyv 7-11. k. Marhalevél iktatókönyv 12-15. k. Marhalevél átruházási könyv SZEGED VÁROS I. FOKÚ RENDŐRI BÜNTETŐ- ÉS KÖZSÉGI BÍRÓSÁGÁNAK IRATAI XXI. 531. 1946-1950 Az orosz megszállást követően az elsőfokú rendőri büntetőbíróság és a községi bíróság a II. világháború előtti formációban kezdte meg a működését. A város 1943-as szabályrendelete lehetőséget adott arra (160. §), hogy a polgármester a városi rendőri büntetőbíróságot és a községi bíróságot összevonja egy hivatallá. Az összevonást a polgármester 1945. december 11-én rendelte el, és 1946. január 1-vel kezdte meg a működését. Az „új hivatal" 8 fővel kezdte tevékenységét. Vezetője Kuti Iván lett. A rendőri, büntetőbírói eljárás szabályait továbbra is az érvényben maradt 65000/1909. B.M. sz. rendelet szabályozta. A hivatali ügymenetet pedig a Rendőri Büntetőeljárási Szabályok (RBSZ), valamint a Rendőri Ügyviteli Szabályok (RÜSZ) írták elő. A rendőri büntetőbíráskodás körébe tartozó ügyekben másodfokon néhány kivételtől eltekintve a polgármester döntött. (Lásd XXI. 507. g. állag). A hivatal felügyeletét a Közigazgatási ügyosztály látta el. Majd a tanácsi ügyosztályok átszervezése után a Közjogi és Közigazgatási, végül pedig a Szakigazgatási ügyosztály feladatkörébe tartozott. A már említett 1909. évi B.M. rendelethez képest a hivatal illetékességi köre 1945-től kezdődően nagymértékben kibővült. A kihágási ügyek több mint felét a közmunka kötelezettség megszegése képezte. 1948. augusztus 1-től a rendőri büntetőbíróság költségvetési szempontból a B.M.-hez tartozott. A hivatal feladatát a tanácsrendszer kiépítése után a városi tanács vb. igazgatási osztálya vette át.