Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

„A SZOCIALIZMUS KORA"

A fenti rendelkezésre, valamint a 160/1950. M.T. sz. rendeletre figyelemmel a városi tanács végrehajtó bizottságai felállításáig a polgármester elrendelte, hogy az ügyosztályok, hivatalok és intézmények az eddigi „Szeged th. város" elnevezés helyett Szeged város elnevezést kötelesek használni. Az önkormányzati szervek közül a th. közgyűlés, valamint a közigazgatási bizottság és albizottságai megszűntek, a városi tanács vb. felállásáig pedig a törvényhatósági bizottság mint képviseleti testület működött. Ugyanaddig az időpontig (városi tanács vb. felállításáig) a szakbizottságok és az addigi tanács munkájukat folytatták. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a. állag). Az 1944. november 30—1947. december 17. közötti időből maradtak fenn. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. 1945 végétől kezdődően a jegyzőkönyvek általában csak a tanácsülésen elintézett ügyek számjegyzékét (iktatószám) tartalmazzák és az ügyeket tárgy szerint nem nevezik meg. Polgármesteri elnöki iratok (b. állag). Az állag hiányos, mivel csak 1947. évi iratokat tartalmazza. Segédlet nem maradt fenn, kutatásuk átnézéssel lehetséges. Az iratok többsége körrendelet és leirat. Polgármester időszakos jelentései (c. állag). 1946-tól a közigazgatás fokozottabb ellenőrzése céljából a polgármesternek időszakos jelentéseket kellett küldenie a Belügyminisztérium Városi Osztályához 3 havonként a 155577/1946. III. 8-9. B.M. sz. rendelet értelmében. 1948 közepétől kezdődően a 201510/1948. III. 3. B.M. sz. rendeletnek megfelelően már havonkénti jelentéseket kértek. A polgármester időszakos jelentései hiányosan maradtak fenn (1948—1950), de jó összefoglaló körképet adnak a város politikai és gazdasági helyzetéről. Kutatásuk átnézéssel lehetséges. Közigazgatási iratok (d. állag). Az iratkezelés 1945-ben, 1947—1949. március l-ig, valamint 1949. július 21—1949. decemberig központosított volt. A beérkezett iratokat a központi iktatóban iktatták. Az iratok levéltári szám alapján kerültek elhelyezésre. A levéltári számokat a sortárkönyv tartalmazza. A központi iktatás ellenére az egyes ügyosztályok is vezettek ügyosztály-iktatókönyvet. (Ezek nagyon hiányosan maradtak fenn.) Szeged thj. város tanácsa 1945. november 15-én tartott ülésén elhatározta, hogy 1946. január 1-től kezdődően az addigi iktatási rendszer helyett az alszámos iktatási rendszert vezeti be. Az alszámos iktatási rendszer bevezetése következtében a központi leíró iroda feleslegessé vált, mert az újonnan bevezetett módszer természeténél fogva az ügyosztályok tartoztak a hatáskörükbe utalt és elintézett ügydarabok leírásáról, egyeztetéséről,