Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

„A SZOCIALIZMUS KORA"

ügyosztály működött, a segédhivatal pedig közvetlenül a polgármester irányítása alatt állt. Ebben a határozatban kinevezte még a polgármester a közellátási hivatal, a városi vágóhíd, a városi tűzoltóság, a városi főpénztár, a tiszti főorvosi hivatal és a városi számvevőség vezetőjét is. A közigazgatás országos rendezését megelőzve Szegeden felállításra került a Városi Tanács, amely működését 1950-ig folytatta. A Városi Tanács a polgármester elnöklete alatt álló testület volt. Tagjai az ügyosztályok vezetői voltak. Az 1945. március 10-én tartott tanácsülésen bejelentették, hogy a Városi Tanács mellett egy közgyűlési tanács is megkezdi működését, amelynek 10 tagját a pártok delegálják. Ebbe a közgyűlési tanácsba olvadt be a Városi Tanács. Az addig végzett munkájáról a polgármester rövid jelentésben számolt be. (Szegeden a túl általánosan megfogalmazott 14/1945 M.E. sz. rendeletet akként értelmezték, hogy a már működő Városi Tanácsot kell kibővíteni a pártok képviselőivel. Ez azonban tévedés volt.) Az első kibővített ülést 1945. március 13-án tartották meg. A kibővített tanács hatáskörébe tartoztak mindazon ügyek, melyek az 1886. évi XXI. tc. értelmében a városi tanács hatáskörébe tartoztak. Vagyonjogi ügyekben pedig azok, amelyeknek értéke az 1 millió pengőt nem haladta meg. Az 1030/1945. M.E. sz. rendelet hatására a kibővített városi tanácsot megszüntették, így a tanács eredeti formájában kezdte el ismét működését. A „kibővített városi tanácsnak" az újabb szervezésben a törvényhatósági kisgyűlés felelt meg. A „kibővített városi tanács" — a tanácsülési jegyzőkönyvek tanúsága szerint — 1945. április 17-én tartotta utolsó ülését. Ezt követően a Városi Tanács, egészen megszűnéséig, régi összetételében működött. A városi közigazgatás többszöri átszervezése ellenére is 1950-ig az ügyosztályok tanácsi ügyosztályokként működtek. A város szakhivatalai olyan elsőfokú igazgatási funkciókat betöltő intézmények voltak, amelyeknek illetékessége az igazgatásnak egyes szakterületeire terjedt ki, bár néhány szakhivatal több irányú szakigazgatási tevékenységet is ellátott egyszerre (pl. gazdasági bizottság, idegenforgalmi hivatal; tiszti főorvos, lakáshivatal, stb.) Az I. fokú közigazgatási hatóságok pedig komplex igazgatási joggal bírtak egyes témákban. A szakhivatalok elsőfokú hatóságként tevékenykedtek a Városi Tanács egyes ügyosztályainak felügyelete mellett. Önálló kiadmányozási joggal,