Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Terjedelem: 51 csomó, 31 kötet 4.23 fm a. Birtokkönyvek, be- és kitáblázási könyvek 1-6. k. Birtokkönyvek 7-27. k. Be- és kitáblázási könyvek A-Z 28-31. k. Névmutatók 0,98 fm 1848-1862 1848-1862 1848-1862 1848-1862 b. Kataszteri birtokívek 3,25 fm (1847-) 1848-1865 1-51. cs. Kataszteri birtokívek 1-5074 (1847-) 1848-1865 SZEGED VÁROS TISZA-HÍDI BIZTOSÁNAK IRATAI IV. B. 1120. 1849-1859 1793-ban találkozhatunk először az iratokban a Tisza-hídi biztos (Commisarius ad pontem) hivatalával. A biztos feladatai közé tartozott a hídon átkelő személyek, állatok jegyzőkönyveztetése, az útlevelek vizsgálata, a levágott állatok jegyzőkönyvezése (ugyanis a beteg állatot tilos volt levágni) és az elkészült jegyzőkönyvek bemutatása a tanácsnak. 1830-tól feladatai kiegészültek a következőkkel: — a rend fenntartása a hídnál — a gyanús személyek átadása a kapitánynak — az állatok vizsgálata (nem beteg-e, vagy lopott-e) — a Tisza vízállásának naponkénti mérése és az erről szóló jegyzőkönyv hetenkénti bemutatása a tanácsnak. 1833-tól a híd karbantartására való felügyelet és a révjövedelmet bérlők ellenőrzése is a biztos feladatai közé tartoztak. A Tisza-hídi biztost a királyi biztos vagy a tanács nevezte ki (kivéve 1848-ban, amikor választással Kókay Károly lett a biztos). 1849-1859 között a Tisza-hídi biztos fizetése 300 osztrák értékű forint volt, amit a tanács 1862-ben újabb 100 forinttal egészített ki. A hatvanas évektől a hídon történt balesetekről, a híd leszakadásairól is jelentést kellett tennie, és a híd karbantartásának is ügyelője lett.