Berta Tibor - Géczi Lajos - G. Tóth Ilona: Szeged Város Levéltára 1359-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 6. (Szeged, 1995)

A KAPITALIZMUS KORA

Terjedelem: 41 doboz, 35 kötet 6.69 fm a. Polgári Törvényszék iratai 0,13 fm 1861—1864 1. d. Iratok 1861-1864 b. Bűnfenyítő Törvényszék jegyzőkönyvei 0,78 fm 1861—1871 1-12. k. Jegyzőkönyvek 1861—1871 c. Bűnfenyítő Törvényszék iratai 5,78 fm 1861—1871 1-39. d. Iratok 1861-1871 40-48. k. Iktatókönyvek 1862-1870 49-57. k. Mutatókönyvek 1862-1870 58-60. k. Vádlottakról vezetett főkönyvek 1862-1871 61-62. k. Vádlottakról vezetett főkönyvek mutatói 1868—1869 1871 63. d. Különféle nyilvántartások, jegyzékek 1861—1862 SZEGED VÁROS ALBÍRÓSÁGAINAK IRATAI IV. B. 1123. 1861, 1867-1869 Szegeden a külvárosi albíróságokat első ízben 1827-ben állították fel a 60 Ft-ig terjedő polgári perekben való ítélkezésre. Az Alsóvároson, Felsővároson és Rókuson felállított albíróságok egy-egy albíróból, hat-hat esküdtből, egy-egy jegyzőből és egy-egy kisbíróból álltak. A külvárosi bíróságok nagymértékben megkönnyítették a városi törvényszék munkáját és ez a rendszer a lakosság számára is kedvező volt, hiszen nem kellett kisebb jelentőségű ügyeikkel a belvárosba utazniuk. Az albíróságok a cs. kir. törvényszékek megalakulásával szűntek meg. 1861-ben, Vadász Manó főbíró javaslatára, újra felállítják az albíróságokat. Ekkor csak négy-négy esküdt vett részt az ítélkezésben. Az albírákat a képviselőtestület tagjai közül, az esküdteket a városrész polgárai közül, a képviselőtestület választotta. A belvárosban a városkapitány sommás bírósága látott el hasonló feladatokat. Az albíróságok ekkor 20 Ft-ig terjedő