Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

bármelyikének elhalálozása esetén az árvák életkoráról és egészségi állapotáról jegyzéket vezet. Mindezekről jelentést tesz a kisgyűlésnek. A szabályrendelet kimondta, hogy árvák ingó javai árverés útján a többet ígérőknek készpénzért eladandók, azonban az ingatlanok közé tartozó „drágaságok" kisgyűlési végzés nélkül el nem adhatók. Az árvák házai, tanyai épületei és földjei, az ezek után járó legelői illetségek haszonbérlet útján kezelendők. Az árvák tömegéből kiadásra tőkét utalványozni a kisgyűlés hatáskörébe tartozik. Rendkívüli esetben a bizottmány 20 pengőforintig kiadást utalványozhat. A szabályrendelet meghatározta a közgyám (gyámatya) teendőit is. Ennek lényege: az árvák személye felett őrködik, azoknak neveltetésére gondosan felügyel; ingó és ingatlan javaikat a kisgyűlés végzései és az Árvák Bizottmányának rendeletei szerint híven kezeli, azokról igaz oklevelekkel ellátandó számadást vezet és ad. Az 1849. januári tisztújítás alkalmával árvagyámnak Sréter Antalt választották. Az Árvabizottmány február végén alakult meg, egyelőre ideiglenes jelleggel. Véglegesítésére a szabadságharc leverése miatt már nem kerülhetett sor. A császári hatóságok által kinevezett új városi tisztikar szakösszetétele átmenetileg nem változott. Megmaradt az árvagyámi tisztség is, amelyre ismét Sréter Antalt nevezték ki. Az új városi tanács — igazodva a fenti szabályrendelethez — 1849. szeptember 29-ei ülésén kimondta az Árvabizottmány felállításának szükségességét, amelynek tagjaiul két tanácsnokot és a városi főügyészt nevezte ki. A városi tanács átmenetileg rajtuk keresztül biztosította a gyámi felügyeletet. Az árvaügy kezelésének központi szabályozása váratott magára. Az első konkrét intézkedést a Pesti cs. kir. Főtörvényszék elnöke tette, aki 1851 áprilisában elrendelte, hogy: „Addig is, míg az árvaügy kezelését részletesen szabályozzák, elrendeltetik, hogy a szab. kir. városokban és egyéb városokban, a mezővárosokban, valamint azon helységekben is, melyekben a községek már árvahivatallal, vagy árvabizottmánnyal bírnak, továbbra is meghagyatnak, az árvaügyi hivatalnokok továbbra is a községi pénztárakból fizetendők. Azonban az illető járásbírók köteleztetnek ezennel az árvabizottmányi elnökséget, és az árvaügyi felvigyázatot vagy saját, vagy egyik segédjük személyéhez általvenni. Ezen járásbíró elnöklete alatt álló árvabizottmány végzéseiről a fellebbvitel az illető megyei törvényszékhez történik". A rendelet értelmében az árvaügyek felett közvetlen felügyelet ezentúl a Szentesi cs. kir. II. osztályú Járásbíróságot illette meg. 1851 nyarán megjelent az Igazságügy-minisztérium árva- és gondnoksági