Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

FEUDÁLIS KOR

Szabad Szentes városa tehát képviseleti testületeivel, alsófokú bíróságával és főhivatású, jól fizetett tisztviselőivel még az erre vonatkozó törvény megjelenése előtt megvalósította a rendezett tanácsú városszervezetet. Ez a rendszer 1840. szeptember 29-éig működött. Akkor egy megyei törvényszéki döntés — amely legfelsőbb intézkedésre született — megsemmisítette a város eddigi igazgatási rendjét, és helyreállította a földesúri törvényhatóságot. Ez azt jelentette, hogy a polgári és büntetőbíráskodás joga visszaszállt az uradalomra, a földesúr élhetett a bírójelölés jogával, felülvizsgálhatta az adásvételeket, a számadásokat, a költségvetést, a haszonvételeket és az árveréseket, az árvaügyi és az egyházi számadásokat. Ezzel Szentes újra az 1836: IX. tc. előírásai szerint működő úrbéres község lett, bár az úrbéres szolgáltatások helyett a váltsági tőkét és annak kamatait fizette. Ettől kezdve a 12 tagú tanács többé nem egészült ki a községet képviselő lakosokkal. A tanács a népgyűléssel együtt irányította a várost a törvény által szűkre szabott kereteken belül. Ebben az időszakban a népgyűlés jelenti a városi közönséget, a jegyzőkönyvek is így nevezik. 1848. április 19-én a váltsági és más gazdasági ügyek tanulmányozására és e tárgyakban a népgyűlés elé terjesztendő javaslatok kidolgozására egy 85 tagú választmányt (nagyválasztmányt) jelölt ki a népgyűlés. Ez a választmány rövidesen minden fontosabb üggyel is foglalkozott, s döntéseket is hozott. Bár a népgyűlést ezután is többször összehívták, a választmány mindinkább átvette a közgyűlés szerepét, olykor a jegyzőkönyv is így nevezi. Ezzel a változással Szentes mintegy előkészítette a rendezett tanács kialakítását. Az 1848-as átalakulás során a város kérésére 1848. július 16-án István nádor az 1848: III. és XXIV. tc.-re hivatkozva engedélyezte Szentes számára a rendezett tanácsú városi jogállást. A nevezetes okmány kiemelte Szentest mezővárosi mivoltából, és felruházta mindazokkal a jogokkal, amelyeket az 1848: XXIV. tc. írt elő: Szentes terjedelme (118 480 hold a határ), lakosainak száma (21 897) és képzettsége, pénztárainak és közjövedelmeinek állapota, az ügyek gyorsabb menetele, az igazgatás ellenőrzött biztonsága okán fölhatalmazza a várost az első bíráskodás hatóságával, bírái és tisztviselői megválasztásának, tehát a rendezett tanács megalakításának jogával. A korábban csak a váltsági ügyek vitelére, időközben az országgyűlési választások előkészítésére is kijelölt választmány most megbízást kapott a