Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

lebonyolítását, és minden esetben meghatározta a mindezeket megszervező és megvalósító szervezet, általában a központi választmány összetételét, feladat- és jogkörét, működésének szabályait. A polgári parlamentarizmus időszakában Szentes rendezett tanácsú, 1929-től megyei város volt, s a lakosság számának megfelelően önálló és egyetlen választókerületet alkotott. A továbbiakban az egyes jogszabályokból csak azokat említjük, amelyeket Szentes Város Központi Választmányának is alkalmaznia kellett, sőt tovább szűkítve: amelyek a fennmaradt iratanyag felhasználásához szükségesek. Az 1848: V. tc. alapján bonyolították le az 1848., 1861., 1865., 1867., 1869. és 1872. évi országgyűlési követválasztásokat. A törvény választójogot adott a honosok (állampolgárok) közül a 20 éven felüli férfiaknak, ha megfelelnek bizonyos vagyoni, jövedelmi vagy foglalkozási cenzusnak, és nem esnek a kizáró kategóriákba, elismerte a régi (rendi) választójogosultságot is. A választhatóság alsó korhatára 24 év volt. A törvény végrehajtására középponti választmányt kell létrehozni, ezt a közgyűlés választja meg. A központi választmány hirdetményt tesz közzé a választásokról, és összeíró küldöttséget nevez ki, amely táblás jegyzékbe foglalja a jelentkezőket, megjelölve életkorukat és választói jogcímüket. Az elkészült névjegyzéket a központi választmány kifüggeszti, majd az esetleges észrevételek után kiegészíti és kiigazítja, és csatolja hozzá az elutasítottak listáját. Az ülések nyilvánosak, róluk jegyzőkönyv is készül. A központi választmány hirdeti ki a választás napját, és választási elnököt és jegyzőt jelöl ki a lebonyolítására. Minden választópolgár ajánlhat jelöltet. A szavazás nyílt. Ha egyetlen jelölt van, vagy ha a közakarat egy jelöltet támogat, az egyenkénti szavazás elmarad, s a jelöltet az elnök követté nyilvánítja. Ha legalább 10 választó fejenkénti szavazást kíván, a jelölt ajánlói két-két bizalmi férfiút delegálnak az elnök mellé a szavazási bizottságba. Abszolút többség esetén a győztes lesz a követ. Ha azonban — kettőnél több jelölt lévén — általános többség nem alakul ki, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között másodszori szavazás dönt. A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvet vezet a választás lefolyásáról és eredményéről is, amelyben azt is feltüntetik, melyik szavazó kire adta voksát. Ezt a végén az elnök, a jegyző és a tagok hitelesítik. A jegyzőkönyv egy példánya a követ megbízólevele. A névjegyzék és a szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyve 3-3 példányban készül: egy-egy névjegyzéket és jegyzőkönyvet a Belügyminisztérium