Barta László - Labádi lajos: Szentes Város Levéltára 1703-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 5. (Szeged, 1995)

POLGÁRI KOR

35—39. k. Hivatali naplókönyv 1849-1852 1861 40. k. Kihágási jegyzőkönyv 41. k. Az Osztrák Birodalomból kiutasított egyének nyilvántartása 1866 42. k. Bitang jószágok jegyzőkönyve 1849-1851 43. k. Bitang jószágok becsűjegyzőkönyve 1849- 1854 1850— 1872 44—68. k. Jószágforgalmi jegyzőkönyvek SZENTES VÁROS MÉRNÖKÉNEK (TELEKBÍRÁJÁNAK) IRATAI (V. B 155.) 1850-1871 (1875) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után a városi mérnök hagyományos feladatköre (lásd a jogelődnél, V. A 109.) annyiban változott, hogy átmenetileg a birtoknyilvántartás változásaival kapcsolatos teendők kerültek tevékenységének középpontjába. Ez összefüggésben volt az 1849. október 20-án kelt császári pátens megjelenésével, mely az egyenlő közteherviselés biztosítása érdekében intézkedett a földadókataszter Magyarországra történő behozataláról. A rendelet kimondta, hogy: „A Magyarországban létező földbirtok és épületek haszonvételére fektetendő arányos adózás a földadói kataszternek lehető gyors életbeléptetésére eszközöltessék. " Meghagyta továbbá, hogy az állandó kataszter elkészültéig a meglévő birtoknyilvántartások alapján egy ideiglenes földadói rendszer (GRUNDSTEUER-PROVISORIUM) dolgoztassák ki. Az ezzel kapcsolatos teendőket átmenetileg a városi közigazgatási hatóságok körébe utalta. 1850. március 4-én újabb császári nyíltparáncs jelent meg, amely rendelkezett a telekadó ideiglenes behozataláról. Ennek lényege: adófizetés alá vétetnek a telekjövedelmek és az épületekből származó haszonvételek. A telekadó a tiszta jövedelem szerint vettetik ki. A tiszta telekjövedelem kitudása végett a terület felméretik és a jövedelem becslés alá vétetik. Ez alkalommal kinyomoztatik, hogy mindegyik községben a földnek mily különböző használati módjai (földművelési nemek) léteznek, a föld természeti minősége (osztálya) megállapíttatik. A birtokos személyében és a birtok terjedelmében