Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI

A VÉGREHAJTÓ SZERVEK IRATAI A márciusi törvényhozás kiemelte a községek igazgatását a feudális elmaradottságból, lehetőséget adva az egyes városoknak a nagyságrendjüknek megfelelő önkormányzati-igazgatási szervezet kialakítására. Hódmezővásárhely 1848-ban még községi jellegű mezővárosi szervezettel rendelkezett, a tanács élén választott főbíróval. A rendezett tanács megszervezését a Honvédelmi Bizottmány 1848. december 13-án kelt leirata alapján kezdték meg. Szerveinek kiépítésére folyamatosan került sor. A világosi fegyverletétel után a város elveszítette a szabadságharc alatt megszerzett önkormányzatát. 1849. augusztus 4-én királybiztosi rendelettel nevezték ki az új tanácsot. Az 1851. augusztus 18-án kiadott utasítás alapján a „községet" közügyeiben a községi választmány és a tanács képviseli. A tanács, élén a polgármesterrel, több díjtalan és egy vagy több díjas tanácsnokból, egy vagy több jegyzőből és a szükséges személyzetből áll. Ez a rendszer az ún. kollégiumi ügyintézés kereteit teremtette meg. A tanács a polgármester vagy szaktisztviselő, vagy valamelyik tanácsnok előterjesztése alapján minden ügyet megtárgyalt, a jelentősebbeket a választmány elé terjesztette. Különösen fontosnak tartotta a megyefőnökség azt, hogy a községek állapotáról, gazdálkodásáról, a törvényes előírások betartásáról pontos képet kapjon. A megyefőnök rendszeresen ellenőrizte a városok közigazgatását és végrehajtását. Az abszolutizmus időszakában végig jellemző a bürokratikus ügyintézés, az önállóság hiánya, a megyehatóság és a járási hivatal állandó gyámkodása és ellenőrzése. Az önkényuralom és az abszolutizmus éveiben a centralizált közigazgatás megakadályozta az önálló városigazgatás kifejlődését. Az Októberi diplomát követően Hódmezővásárhely is visszanyerte a rendezett tanács megalakulása idején gyakorolt részleges önállóságot, 1862-től azonban felfüggesztették az alkotmányos jogokat és ismét nyílt abszolutizmust vezettek be. 1867-ben a kiegyezés nem hozott változást a város közigazgatási szervezetében. 1872-ben Hódmezővásárhelyen új tisztikart választottak. A város szervezési szabályrendelete részletesen leírja a tanács összetételét, hatáskörét és feladatait. A tanács elé kerültek a más hatóságoknak (rendőrkapitány, árvaszék) fenn nem tartott érdemleges intézkedést igénylő köz- és magánügyek, a törvényhatóság vagyonát, gazdálkodását érintő kérdések, a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok, a kormány részéről a tanács hatáskörébe