Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

darabszám szerint tartalmazza. A 408/1886. kgy. számra leküldött iratokat a levéltáros először a 177/1886. levéltári számon a levéltári iratok közé sorolta, majd vízügyi iratok címen onnan kiemelte. Tekintettel arra, hogy az iratokhoz segédlet készült és egy téma köré csoportosított — zömében közgyűlési — iratokról van szó, célszerűnek látszott itt a közgyűlési iratoknál külön állagban elhelyezni. Az anyag gerincét a pusztai vadvizek szabályozásában érdekelt lakosok választmányának jegyzőkönyvei és iratai alkotják. A belvízügyi bizottság iratai (g. állag). A törvényhatósági közgyűlés 1881. évi 247. sz. végzésével a belvíz rendezése ügyében egy belvízügyi bizottságot nevezett ki. A bizottság elnöke Kristó Lajos tanácsnok, rajta kívül résztvett 11 törvényhatósági bizottsági tag és a jegyző. A bizottság rendszeresen ülésezett és az ülésekről tárgy sorozati számokkal jegyzőkönyvet vezetett. A belvízügyekkel foglalkozó jegyzőkönyvek és hozzájuk kapcsolódó iratok (kérelmek, jelentések) találhatók az állagban. A körtöltés-kiépítési bizottság iratai (h. állag). Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa, mely Hódmezővásárhelyt is elöntéssel fenyegette, arra indította a törvényhatóságot, hogy konkrét intézkedéseket tegyen az árvízveszedelem elhárítására. A törvényhatósági bizottság saját kebeléből a városon kívüli körtöltés déli részének kiépítésére egy bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Nagy Sándor főkapitány lett, tagjai voltak még a város főmérnöke, a főügyész és 6 törvényhatósági bizottsági tag, valamint az aljegyző. A déli töltés nagyobb részét kőfallal építették ki. A 3 kilométer hosszú és a Zrínyi utca végétől az Új templomig húzódó körfal még 1879ben felépült. Az építési vállalkozók Kovács Sándor és Klein Sámuel voltak. A téglát a helyi téglagyár szolgáltatta. Az állag a bizottság működésével kapcsolatos ülésjegyzőkönyveket és iratokat tartalmazza. Havonta több ülést tartottak, melyről jegyzőkönyvet vezettek. A jegyzőkönyvek az ülések sorrendjében, az iratok a jegyzőkönyvi tárgysorozati számok szerint rendezettek. Főleg az építkezéssel kapcsolatos levelezéseket (építési vonal kijelölése, építőanyag beszerzése, vállalkozókkal kötött szerződés stb.) tartalmazza. Az 1880—1883 között keletkezett iratanyag, főként telkeik révén, az érintett lakosok kártérítési panaszait és az azokra tett intézkedéseket (telekkönyvi bejegyzéseket) foglalja magába. A nyugdíjügyi választmány jegyzőkönyvei (i. állag). Az 1886. évi XXI. tc. 11. §-a alapján a törvényhatósági közgyűlés megválasztotta a nyugdíj-