Kruzslicz István Gábor - Makó Imre: Hódmezővásárhely Város Levéltára 1691-1950 - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 4. (Szeged, 1994)

Kapitalista kor

hívása céljából. Az erre vonatkozó megyei végzést szeptember 16-án kapta meg a város és 1862. október 20-tól már a megalakult új bizottmány működött. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a testületet ezután nem közgyűlésnek, hanem képviselő bizottmánynak, vagy egyszerűen bizottmányi ülésnek nevezik, ugyanakkor a tárgysorozatok számát is újrakezdték (1-96). A bizottmányi üléseken főleg adó-, pénz- és gazdasági ügyekben hoztak döntéseket. Küldöttségeket neveztek ki, határoztak a polgárnagy, illetve a bizottmányi tagok által felvetett ügyekben. Ismertették a főszolgabíró (Kossá István) által megküldött megyei és felsőbb rendeleteket, utasításokat, melyek végrehajtásáról gondoskodtak. A rendezett tanácsú városok esetében az önállóság visszaszorítására törekedtek. A rendezett tanácsú városok elsőfokú bíráskodási jogkörrel rendelkeztek. Ezeket a városokat, köztük Hódmezővásárhelyt is, lemondatták erről a hatáskörről. 1864. június 27-én Kossá László megyei járási főszolgabíró népgyűlést hívott egybe, ahol a törvénykezési eljárás megszűnésére szavaztak. A város ezzel elveszítette a rendezett tanácshoz való jogát, és községi szintre esett vissza. A polgárnagy helyébe Balogi Soma főbíró került, aki a bizottmányi közgyűlésben 1865. augusztus 16-án foglalta el elnöki tisztét. 1867-ben az alkotmány helyreállításában nem történt lényeges változás a város közigazgatásában. A város 1860-ban kérte a rendezett tanács visszaállítását, de az elsőfokú bíráskodási jogkört nem kívánta gyakorolni. A megye az 1848-as törvényekre hivatkozva (XXIV. tc.) elutasította a városnak ezt a követelését. A belügyminiszterhez intézett felterjesztés eredménye csak az volt, hogy a választásokat az 1848: XXIII. tc. alapján bonyolíthatták. A kiegyezéssel visszaállított alkotmányos törvények értelmében Hódmezővásárhely város bizottmányi ülésén 1868. január 21-én indítványt fogadtak el a tanács és a bizottmány lemondásáról és az új választások lefolytatásáról. Az indítványt a megyei közgyűléshez nyújtották be. A tisztújítást egybe kívánták kötni a rendezett tanács visszaállításával. A megye az első folyamodású törvényszék felállítása nélkül nem egyezett bele a rendezett tanács visszaállításába. Ezért azt javasolta, hogy várják meg, amíg az országgyűlés a községi szervezetet kidolgozza és addig ne sürgessék az átszervezést. A bizottmány többsége kijelentette, hogy a város közügyei fölötti tanácskozásban, mint eddig, „bizalmi férfiak" címen továbbra is részt vesz. A bizottmány a beltanács tagjait is maradásra szólította fel, a megyét pedig arra kérte, hogy a községi szervezet mielőbbi életbeléptetése